Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Élmény és olvasmányélmény
197 olvasói figyelmét az eredeti forrásokra. Mikszáthnak is csak abban nyújtott segítséget, hogy felhívta figyelmét a különböző cikkekre és dokumentumokra. Csak közvetítő volt. A források bemutatásánál két típust különböztethetünk meg. Az egyik csak közli az író által felhasznált mű pontos adatait (cím, megjelenés, lapszám). Ezt a forrás-típust akkor alkalmaztuk, amikor Mikszáth szószerint idézett forrásából, ill. forrását csak tájékozódás, adatkiegészítés miatt vette igénybe. A források másik, az írói munka szempontjából értékesebb csoportjához azok a részletek tartoznak, amelyeket Mikszáth pontosan követett. Az átvett szövegen stiláris átalakításokat hajtott végre, illetőleg a felhasznált mű szemléletének a sajátjáétól eltérő részleteit átformálta ill. elhagyta. Elöljáróban felsoroljuk a leggyakrabban visszatérő forrásokat: 1. Jókai önéletrajzi írásai Jókai önéletrajz-jellegű írásait elsősorban az ötvenéves írói jubileuma alkalmával megjelent Nemzeti Kiadás köteteiből merítettük (rövidítése: NemzetiK), de Mikszáth műve megírásakor felhasználta az 1901ben — a NemzetiK befejezése után — megjelent Az én életem regénye című önéletrajzi írásokat tartalmazó kötetet is (Az én életem regénye. Bp. 1901. Révai kiad. 1%.), továbbá a Jókai Mór halála után Beöthy Zsolt gondozásában napvilágot látott Jókai Mór önmagáról (Bp. 1904. Franklin 384. 1.) című kötetet (rövidítése: Jókai önmagáról). 2. Vály Ferencné [Jókay Eszter]: Az a ház Komáromban, amelyben az én Móric öcsém született című cikke. Hazánk s a Nagyvilág, 1865. 22. sz. máj. 28. - 26. sz. jún. 26. (rövidítése: Vály Ferencné). 3. Peti Józsefné Vály Mari: Emlékeim Jókai MórróL Vály Mari kéziratos viszszaemlékezéseit még Jókai Mór életében kezdte írni, 1904-ben az 1889-es év eseményeinek megörökítésénél tartott, amikor Jókai meghalt. Csak 1909-ben folytatta munkáját. 4 2 Vály Mari feljegyzéseit Mikszáth rendelkezésére bocsátotta. Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései nyomán (»Peti Józsefné, Vály Ferencné Jókay Eszternek leánya az egész naplóját elküldte. Az uram igen nagy örömmel vette, de csak keveset használhatott fel belőle; azt mondta, hogy „túlságosan nagy szeretettel van megírva") irodalomtörténetírásunkban elterjedt az a vélemény, hogy Mikszáth csak keveset merített Vály Mari visszaemlékezéseiből. Ezzel szemben — mint majd az alábbi szövegösszevetésből kitűnik - sokat és haszonnal forgatta a kéziratot. A szövegösszevetésnél idézzük a Mikszáth Kálmántól felhasznált eredeti kéziratot (Jókai Mór ifjú koráról, elsó házasságáról... 42. L. Csapodiné Gárdonyi Klára, Irodalomtörténeti Közlemények, 1956. 381.
