Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

212 élet középontjába kerülő ellentmondó, megoldásra váró kérdések.

3 Ilyen kérdésekből születő alkotások sorába tartozik a Noszty regény is. A regény és a közvetlen társadalmi élet kapcsolatára már Schöpflin Aladár is felfigyelt. Ó azonban az élmények forrását az 1890-es évek parlamenti vitáira vezeti vissza, amikor a szabadelvű párti kormány napirendre tűzte a közigazgatás államosítását, ezt azonban az ellenzék obstrukcióval meghiúsította.

4 Király István a regény társadalmi bírálatát kiváltó élményeket közelebbi forrásokban találja meg: az 1904-1907-es politikai harcokban, a koalíciós pártok által kiváltott politikai és társadalmi válságtünetekben.

5 I. Mikszáth Kálmán 1905 szilveszterén az Az Újság szokásos éwégi körkérdésére, hogy „Mit vár az új esztendőtől?", a következő lakonikus választ adja: „A jövő évre azt szeretném, ha kiket oly régen keresünk, végre már megtalálnók az ázsiai magyarokat. Mert az itthon valók már elvesztették egymást."

6 Azebben az időszakban készülő Jókai életrajz írása közben saját korához fordulva fájdalmasan panaszolja: „A szabadságharc előtti két évtizedben támadtak az óriások, de miért fogytak el és hova lettek azok az anyák, akik szülték őket?... A dimenziókban oly nagy az esés, hogy úgy tűnik fel, mintha egy generáció, amely az esésre előkészítsen, kimaradt volna.. ,"

7 Mikszáth Kálmánt kezdetben aggasztotta a kormányzás válsága. Bár a századfordulón írt regényeiben és elbeszéléseiben egyre határozottabban ad hangot annak a meggyőződésének, hogy az ország egyik vezető társadalmi rétege, a dzsentri, túlélte magát, a társadalmi ellentmondások felfedése nem járt együtt a belőlük fakadó politikai ellentmondások felismerésével. Még a század első éveiben is ott kísértett politikai gondolkozásában, a szabadelvű pártba vetett illúzió. A szabadelvű párt 1904 végén, Tisza István parlamenti bukása, majd az 1905 tavaszán tartott választások eredményeként elvesztette addigi hatalmát. A parlamenti többség a korábbi ellenzéki pártok, a Kossuth Ferenc vezette függetlenségi 3. Beszterce ostroma. Mikszáth Kálmán Összes Művei (továbbiakban: MKÖM) 6. k. 199-204.: Két választás Magyarországon. MKÖM 9. k. 187-191,210-212.: A demokraták, Uj Zrinyiász. MKÖM 10. k. 242 - 255,275 - 288. 4. Schöpflin Aladár Mikszáth Kálmán Bp. [1941]. 101. 5. Király István: Mikszáth Kálmán. Bp. 1952.179. 6. Az Újság, 1905. december 31.362. sz. 5.1. 7. Jókai Mór élete és kora. MKÖM 19. k. 39.