Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

160 Még ennél is jobban megbosszantott egy tekintélyes berlini folyóiratnak a maradandóságra leginkább számítható esszéje, mely úgy írja le az öregurat, mint aki nem igen volt megférő írótársaival és örökös harcban, viszályban állt Gyulaival és a többi közt énvelem. Hogy énvelem? Hazugság. Hiszen olyan volt, mint a bárány. Aztán velem ne fért volna össze, aki úgy tiszteltem őt, mint egy pátriárkát szokás? És ő is kedvelt. Hiszen a jubileuma alkalmával ő maga kívánta, hogy az ünnepi felolvasást én íijam róla. A klubban gibice voltam neki, aki szerencsét hozott. A házánál partner voltam, egy balek negyedik Tisza Kálmán és Nedeczky István mellett. Ennyi kötelék csatolt hozzá — s mégis, hogy háborúban lettünk volna egymással? Hát megbolondult az a német esszéíró.. .«

5 Mikszáth cikke további részében felidézi Jókaival folytatott polémiáját.

6 Mikszáth a mű első kötetének megírásához 1904 legvégén kezdhetett. A munkát az 1905-ös év első felében elkészítette. A kéziratot nyomdába adta, kiszedette és több levonatot készíttetett belőle. A levonatok céljáról őmaga több ízben nyilatkozott (1. alább), de arról csak bizonytalan adataink vannak, hogy hány példányban készült és kik kaptak belőle. Mikszáth legelső, a próbapéldányok sorsával foglalkozó nyilatkozatában azt írja, hogy »lehúzattam vagy tizennégy példányban«.

7 Itt név szerint megemlíti Gyulai Pált, Beöthy Zsoltot, Szinnyei Józsefet és a komáromi Tuba Jánost és hozzáteszi, hogy küldött példányokat a »Jókai családtagoknak* és »három kiváló politikusnak«. A mű megjelenésekor az Epilog egyik lapalji jegyzetében

8 a már említetteken kívül névszerint megemlíti még Nagy Miklóst és Hegedűs Sándort. Tehát Mikszáth nyilatkozataiból hat személy nevét megismertük, tudunk még »három kiváló politikusról*, azaz összesen kilenc személyről és a Jókai-család meg nem határozott számú tagjairól. Révai visszaemlékezésében az alábbiakat írja: »Hozzá is járult mindenki; igen értékes helyreigazításokat és új adatokat közöltek ezen az úton Feszty Árpád, Peti Mária, Hegedűs Sándor és neje Jókai Jolán, Ihász Lajos, Jókai rokonai. Azután a komáromi Tuba János, a Jókai-bibliográfus Szinnyei József, a Jókai-életrajzíró Szabó László, továbbá Keszler József, 5. Kötetben: Hátrahagyott Iratok 1. köt. 224 - 225. 6. Kitüntetések, Felelet Jókai Mórnak. Pesti Hírlap, 1896. jún. 18., jún. 20.; Hátrahagyott Iratok 1. köt. 208-214. 7. A Mökiletes könyv*, Vasárnapi Újság, 1906.1. sz. jan. 7. 8. MKÖM 19. köt. 187.