Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Élmény és olvasmányélmény
138 A fenti szövegvizsgálatból kitűnik, hogy Mikszáth is író-elődeihez hasonlóan teremtő-fantáziájával színezte a Hatvani-mondakör motívumait. Két ponton jelentősen változtat a hagyományon: a Mágyika birtokbavételének történeténél, 19 az itt végrehajtott változtatás színesebbé, elevenebbé tette a történetet, míg a csodálatos ebédről szóló részben 2 0 Mikszáth azonkívül, hogy a debreceni mondakör motívumát összevonta, egy kis szerelmi idillt is beleszőtt: Hatvani szerelmét a főbíró Fruzinka leánya iránt. E szerelem készteti Hatvanit a leírt csodálatos körülmények elővarázsolására. A Fruzinka-motívum átszövi a hozzá nem értő tanítvány rombolását is, Mikszáthnál Butykai szerelemféltésből kívánja a profeszszor lakásának szétzúzását, amelynek nemcsak maga, hanem az odavarázsolt Fruzinka is áldozata lesz. E motívummal készíti elő Mikszáth Hatvani búskomorságát és halálát. Tehát az eddig elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy Arany János »Hatvani« c. költeménye, Jókai Mór »A magyar Faust« c. elbeszélésén kívül Mikszáth A magyar ördög c. elbeszélése a korban elevenen élő Hatvani-monda önálló, művészi feldolgozása. — Itt említjük meg, hogy Bán Imre és Julow Viktor gondozásában megjelent »Debreceni diákirodalom a felvilágosodás korában« c. gyűjteményes kiadvány a Hatvani Töredékek szövegéhez fűzött jegyzetanyagban számba veszi az irodalmi feldolgozásokat. Arany János és Jókai két feldolgozása mellett - a szöveg ismeretlensége miatt - nem tesz említést Mikszáth A magyar ördög c. elbeszéléséről. Viszont a későbbi időkből megemlíti Torkos László: Hatvani. Humoros éposz 12 énekben c. művét (Bp. 1901.) és Szombati Szabó István: Professzor Hatvani István c. elbeszélőkölteményét (a szerzőnek »Halál parkja« c. kötetében, Bp. 1915.). E két mű szorosabban kapcsolódik a monda írásos formában megmaradt fordulataihoz, míg Makai Emil: Tudós professzor Hatvani c. műve (Bp. 1900.) alig van kapcsolatban a Hatvani-monda motívumaival. 2 1 Még csupán az a kérdés vár feleletre: miként ítélte meg maga Mikszáth a Hatvani István professzor személyéhez fűződő mondakört. írói képzeletét megragadták a csodálatos történetek, de mint a bevezető sorokban olvashatjuk, maga is érezte a dilemmát: »Igazi ördög volt-e Hatvani, vagy hogy csak nagyon tudományos ember? Ezen nem bírtak sehogy eligazodni a mai debreceni cívisek apái és 19. MKÖM 35. köt. 191:17-193: 20 20. MKÖM 35. köt. 197: 31 -202:17 21. Ld. Bán I. - Julow V.: I. m. 232.1.
