Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Élmény és olvasmányélmény
135 Lósy-Schmidt a Hatvani-mondakör keletkezésével kapcsolatos vizsgálatain kívül nyomon kíséri a ponyvára került monda további sorsát is. Debrecenben 1885ben megjelent egy 32 lapos kis füzet. A fedőlapja a következő: »Adomák Hatvani István életéből. Nép számára összeállította Erdélyi István. Kiadja Kutasi Imre nyomdája.« Belső címlapja viszont: »A híres Hatvani István debreceni professzor tudákos cselekedetei. (Második kiadás) Debrecen. Nyomtatott Kutasi Imre könyvnyomdájában. 1885.« A ponyvakiadvány első kiadását a fővárosi nagy könyvtárak nem őrizték meg. Ezt az első kiadást Lósy-Schmidt sem találta meg, az általa használt 1885-ös példánynak a borítólapja elveszhetett, mert a címleírásban »névtelenül« megjelentnek tünteti fel. 9 Ez a ponyvapéldány lényegében a Kazinczy Sámuelnek tulajdonított szöveget közvetíti kisebb bővítésekkel. A Hatvani-mondakör a debreceni kollégiumból kiágazó szálain kívül az irodalom vérkeringésén is eljutott a szélesebb nyilvánosság elé. Elsőnek Arany János írt egy hosszabb költeményt Hatvani címmel 1855 áprilisában. A vers az év őszén a Protestáns Képes Naptár 1856-os kötetében, majd a Kisebb költemények 1856-os kiadásában látott napvilágot. Arany a Hatvani-mondakör egyik mozzanatát, az éjszaka tartott leckeórákat állította költeménye középpontjába, de egy-két más motívumot is beleszőtt a versbe. 1 0 A következő, 1856-os évben Jókai Mór A magyar nép adomái c. gyűjteményében négy anekdotát mond el Hatvani életéből: I. Az ördög és a diák, II. Az éjféli lecke és lúdláb, III. A szolgáló szellemek, IV. A szultáni ebéd. Az első történet nem szerepel a kollégiumi hagyományok között, a következő három azoknak feldolgozása. Ez a szöveg az adomagyűjtemény további kiadásaiban változtatás nélkül szerepel. Tizenöt év múlva, 1871-ben Jókai a Kisfaludy-Társaság XXI. közgyűlésén »A magyar Faust. Népmonda Hatvani István debreceni professzorról« címmel elbeszélést olvasott fel. 1 1 Jókai ebbe az újabb írásába beleolvasztja A magyar nép adomái c. gyűjteményében előadott négy Hatvanianekdotát, és ezekhez hozzáfűzött a Kazinczy Sámueltől közvetített történetekből is néhányat. Jókai nem követi a debreceni hagyomány szerinti csoportosítást, hanem a témát szuverén módon, szabadon dolgozza fel. Mikszáth éppen úgy, mint író elődei, maga is a közvetlen forráshoz, a debreceni hagyományhoz nyúlt. Hogy a szóbeli hagyományon kívül a Kazinczy 9. I.m. 166.1. 10. A szöveget Id. Arany János Összes Művei. I. köt. 232- 234. 1. [Bp. 1951. Akadémiai Kiadó], a hozzáfűzött magyarázatokat uo. 484 — 485.1. 11. Ld. A Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Új folyam VI. köt. 1870 -71.140-163.1.
