Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

109 újságírók tudatában egyet jelentett Petőfi tetemének felkutatásával. A hír szövege a következő: »Petőfi hamvai. A Petőfi hamvait kutató bizottság tagjai, dr. Török Aurél egy. tanár vezetése alatt elutaztak Segesvárra. Meg fogják tekinteni a helyeket, ahol állítólag Petőfi tetemei nyugosznak, s ki fogják hallgatni mindazokat, akik a színhelyen Petőfi elestéről és sírjáról valamit tudnak. A bizottság tagjai elutazásuk előtt meglátogatták Jókai Mór elnököt. Jókai, hír szerint, kijelentette, hogy az ásatások megkezdésekor jelen akar lenni a segesvári mezőn, mert ő rögtön rá fog ismerni Petőfi koponyájára. A bizottság egy hetet tölt Segesváron.«

3 Mikszáth elbeszélése a segesvári kutatások idején jelent meg, saját maga és a közvélemény szkepszisének adva hangot. A Török-féle akció további alakulása bizonytalanság homályába veszett. Dienes András jelzett munkájában megjegyzi, hogy »Török egy hétig tartó segesvári időzéséről jegyzőkönyvek után hiába kutattam«.

4 A nagy feltűnést keltő akció 1885 novemberében végképp zátonyra jutott: A Fővárosi Lapokban a halottak napján, november 1-én »Egy nagy halott kutatása« címmel egy (Sz.) szignós írás látott napvilágot (Dienes András megállapítása szerint Vadnai Károly volt a cikk szerzője), amely éles támadást intézett az egész mozgalom ellen: »... E vitézek és e nagy lángelme sírjait most meg akarják háborítani, hogy ne nyugodhassanak békében a halottak... Minket régóta bánt a törekvés, de nyugtalanságunkat elnémítottuk máig, mígnem most, halottak napján, kitör az belőlünk...« Majd egy fordulattal Török Aurél ellen irányítja a támadást: »... Nem is kis antropológus dicsőség volna, ha valaki összeköthetné nevét a Petőfi koponyájával! Ezt elismerjük. De akkor szaporodnék még csak meg a hitetlenek száma, ha látnának egy koponyát, melyre harminchat év múltán azt mondták: ez a Petőfié!.. ,«

5 Török Aurél tíz nap múlva válaszolt a támadásra. Cikkében a Fővárosi Lapok támadása és Mikszáthnak Scarron néven jelzett korábbi írása kőzött kapcsolatot lát. Az ellenérveket megkísérli elhárítani, de mint a megfogalmazásából is érezhető, önmaga is tisztában van a kezdeményezés kudarcával: »... Legelőször a Pesti Hírlap szeptembert 22-i, azután a Fővárosi Lapok november elsejei számában léptek föl többé-kevésbé határozott módon az egész terv ellen...« — írja válaszcikkében Török Aurél, majd a továbbiakat fej3. Fővárosi Lapok, 1885. szept. 15. 218. sz 1401.1. 4. I. m. 337.1. 5. Fővárosi Lapok, 1885. nov. 1.265. sz. 1751-1752.1.