Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

A CSODÁLATOS PARLAMENT A közigazgatás mint téma Mikszáth elbeszélő művészetében egyik ál­landóan visszatérő mozzanat. Karcolatai, rajzai, elbeszélései középpontjában az ország közigazgatási életének jellegzetes alakjai és sajátos helyzetei, ferdeségei, kinövései állanak. Leggyakrabban az alsóbb fórumok — a saját egyéni gyakorlatából is jól megismert -, megyei közigazgatási anomáliák kerülnek elbeszélései cselekményébe, de a parlamenti élet is gazdag témaforrásul szol­gált. A jelen rajz az első olyan — bár vázlatosan kidolgozott — történet, amely a közigazgatási viszonyokat magasabb, az országhatárokon túlról érkező ember szemszögéből közelíti meg. E politikai és művészi nézőpont az Új Zrinyiász sajátos megoldásával válik egy nagyobb szabású alkotás szemléleti és művészi szempontból is újszerű kiindulópontjává. Jelenleg már nem állnak rendelkezésünkre adatok arra vonatkozóan, hogy ezt a rajzot miért hagyta ki Mikszáth az Urak és parasztok MKm-beli ki­adásának 1891-től többször megjelentetett sorozatából. Lehetséges, hogy a téma bonyolultságához képest a megformálást túlságosan vázlatosnak találta. Az azonban tény, hogy az 1885-ben először megragadott eszme élete végéig foglalkoztatta. A témát húsz év múlva újból megfogalmazza. Ekkor már világsikert is elért regények fémjelezték nevét, éppen a Jókai Mór élete és kora előkészületeinek korszakában, talán éppen a Jókai életmű fölött meditálva fris­síti fel az ötletet, a Singer és Wolfner-féle Almanach 1905-re szóló kötetének Előszavában. 1 Itt a gondolatot az ő és Jókai műveit angol nyelven megjelentető Jarrold kiadó pendíti meg, szóvá téve, hogy jó lenne egy olyan magyar regény, amely a közjogi problémákra épülne »a szereplő személyek sorsa, a bonyo­dalom, a megoldás, mind úgy legyen megkomponálva, hogy az Ausztriával való viszonyukat plasztikussá tegye, és ne látszassák tanítani, hanem mulattatni«. 2 Mikszáth az angol kiadó szájába adott ötletet továbbfejleszti: »Furcsa, hogy eddig nem jutott eszünkbe, holott valóságosan a legjobb és talán az egyetlen mód közjogi helyzetünk tiszta képét kivetni a világba, ahol még a sajtó sincs arról tájékozva... A hagyományos udvari politika szándékosan arra dolgozik, 1. Hátrahagyott Iratok 3. köt. 97 -102.1. 2. I. h. 98 - 99.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom