Fekete Gézáné: Az Akadémia 1831–1858 között alapított jutalomtételei és előzményei (A MTAK közleményei 21. Budapest, 1988)
II. Az Akadémia jutalomtételei
146 mében az Akadémia az alapítólevél szövegének "legjobb" kitételét úgy magyarázta, hogy a pályadíj önálló becsű mű híján a viszonylag legjobb műnek adandó ki. 4 Ezek után a bizottság a jutalomnak két pályamű (Egy királyné — Attila) közti megosztását kérte. 5 Az Akadémia e javaslatot elvetette, tekintve, hogy a díjmegosztás ellenkezik az alapító szándékával és új bizottságot (Lukács Móric, Arany János, Jókai Mór, valamint Feleki Miklós és Hegedűs Lajos) alakított azzal az utasítással, hogy a két pályamű egyikének ítélje oda a jutalmat. Ez az 1859. ápr. 16-i összes ülésen meg is történt Tóth Kálmán: Egy királyné c. műve javára. Ennek az ügynek a kapcsán Jókai Mór, mint az ügy előadója indítványt 6 terjesztett az Akadémia elé a Teleki-jutalom odaítélését illetően. E javaslat értelmében a Teleki-pályázat bizottsága nyilvánosan közzétett bírálat helyett egyszerűen szavazattöbbséggel döntse el a pályaművek sorsát, ugyanis ha a jutalom elnyeréséhez nem szükséges az abszolút becsű mű, akkor "a vizsgáló bizottmány nem bírál, hanem csak választ." Az Akadémia Jókai javaslatát nem fogadta el és az 1860. júl. 9-i ülés végül is csak azt iktatta újonnan ügyrendbe, hogy a "jutalom viszonylag legjobb műnek mindig kijár és pedig megosztatlanul". Az 1860-ban kiadott Teleki-jutalom körül megoszlott vélemények 7 ismét vitára adtak alkalmat. Jókai Mór, mint a bíráló bizottság egyik tagja 1860. márc. 19-i keltezéssel különvéleményt 8 nyújtott be, ahol ismételten hangsúlyozta, hogy a pályázatokat eldöntő bizottságnak nem bíráló, csak végrendeletet végrehajtó szerepe van, s ezek a körülmények nincsenek összhangban a pályázat elbírálásának szabályaival. Ehhez a véleményhez csatlakozott Lukács Móric bíráló bizottsági tag 1860. márc. 17-én kelt fogalmazványa 9 is, amely a szóban forgó, nem megfelelő színvonalú mű (Greguss Ágost: Lángész) megjutalmazása ellen szólt. Az üggyel kapcsolatos hangulat azonban nem ült el. 1861-ben a Karátsonyi-jutalom bíráló bizottsága nevében Lukács Móric az 1861. ápr. 2-i összes ülésen határozott indítványt terjesztett elő, hogy az Akadémia saját tekintélye s a pályázat rangjának emelése érdekében lépjen érintkezésbe a Karátsonyi-jutalom, valamint a Teleki-jutalom alapítójával illetve annak örököseivel és kélje beleegyezésüket az alapszabály olyan jellegű megváltoztatásához, hogy érdemes pályamű hiányában a jutalom kiadása ne legyen kötelező. 1 0 A Karátsonyi-jutalomra vonatkoztatva a javaslatot az Akadémia az alapítóval való egyetértésben elfogadta, a Teleki-jutalomra nézve azonban ragaszkodott a jutalomnak minden esetben való kiadásához. Ennek a döntésnek a következménye volt, hogy ugyanezen az összes ülésen Eötvös József indítványára ügyrendbe iktatták a sajtó által a későbbiek során oly sokat emle4 Akad.Ért. 1859.282.p. 5 RAL 19/1859, RAL 139/1859 6 Jókai Mór és a Teleki-pályázat. = Akad.Ért.1912.35-39.p„ RAL 256/1859 7 Akad.Ért.1911.608-621.p. 8 RAL 1088/1860 9 RAL 1089/1860 10 Kisgy.Jk. 1861.IV.2-i összes ülés
