Fekete Gézáné: Az Akadémia 1831–1858 között alapított jutalomtételei és előzményei (A MTAK közleményei 21. Budapest, 1988)

II. Az Akadémia jutalomtételei

119 A Péczely-féle regény-pályadíjat első ízben 1890-ben ítélték oda Jókai Mór: A ten­gerszemű hölgy c. művének. A regény-pályázat az előző drámai-pályázattal szemben sikeresebbnek bizonyult, csak egy ízben, 1919-ben nem talált a bíráló bizottság juta­lomra érdemes művet. A Péczely-jutalom regény-pályázatának nyertesei között felso­rakoznak a korszak neves írói, ugyanazok a szerzők több ízben is. Az 1907. évi jutal­piat követően, amikor is Herczeg Ferenc harmadszor (1898, 1904, 1907) nyerte el a Péczely-díjat, az Akadémia kimondta, hogy a Péczely-jutalmat a jövőben ugyanaz az író csak egyszer nyerheti el. A pályázati szabályoknak ezzel a módosításával az volt az Aka­démia szándéka, hogy kisebb tehetségek is részesülhessenek elismerésben és buzdításban. A Péczely irodalmi jutalmat 1929-ben adta ki utoljára az Akadémia. A Péczely történeti pályázat meghirdetett kérdései nagyon szerény sikerrel jártak. Pozitív eredménnyel a pályázat csak két esetben zárult, 1893-ban, amikor Karácsonyi János és Csorna József a magyar nemzetségek és a nemzetségi címerek tárgyában meg­hirdetett pályakérdés jutalmát nyerték el és részben eredménnyel járt az 1924-ben ese­dékes nyílt pályázat, amelynek során Patek Ferenc kapott az Anjou-házzal kapcsolat­ban kitűzött téma további részletes kidolgozására megbízást. A végleges mű benyújtá­sára, annak elbírálására azonban már nem kerülhetett sor a Péczely-jutalom megszűnése miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom