F. Csanak Dóra: Egy debreceni kereskedő Nyugat-Európában. Csanak József úti levelei 1862-ből (A MTAK közleményei 19. Budapest, 1987)

Jegyzetek

39 [18] 1862 augusztusában a nemzetközi diplomáciát és a közvéleményt elsősorban Garibaldi Róma megszerzésére irányuló tervei foglalkoztatták. Vállalkozásának az volt a célja, hogy megszerezze Rómát az egységes Itália fővárosául, megtörje a pápa világi hatalmát és távozásra kényszerítse a Rómát megszállva tartó francia csapatokat. A lapok napról-napra hírt adtak az ezzel kapcsolatos valódi eseményekről és mendemondákról, Garibaldi sziciliai mozdulatairól, partraszállásáról Délitáliában, beszédeiről és nyilatkozatairól. Viktor Emánuel király Torinóban Garibaldi ellen foglalt állást, s csapatokat küldött ellene. Az aspromontei ütközetben Garibaldi fogságba esett, majd száműzetésbe ment. [19] Az első würtembergi herceg, Eberhard im Bart (Szakállas Eberhard +1496) lovasszobra, Ludwig von Hofer (1801-1887) 1859-ben készült alkotása, ekkor még a Residenz-Schloss udvarán állt. 1865-ben helyezték át az Altes Schloss udvarára. Nem messze tőle áll Schiller egész alakos szobra, amely a müncheni öntődében, Thorvaldsen mintája után készült 1839-ben. A "mostani király" szobrának talapzata talán a Jubilaumssáule, amelyet 1841-ben, I. Vilmos (1816-1868) király uralkodásának 25. évfordulója alkalmából állitottak. A kertrácsozatra vonatkozóan 1. a 15. jegyzetet. [20] Az önkényuralom válsága idején, 1859-ben az élet számos területén hódítottak a tüntetően magyaros külsőségek. "Ebben az időben történt az, hogy midőn egy napon Jókai Mór karneolgombos attilát s panyókára vetett, egyszerű, zsinóros posztómentét öltve sétálni vezette ezüstcsatos pruszlikot, kicsiny bársonymeatét s aranycsipkés főkötőt viselő délceg, szép feleségét, pár nap múlva mintegy varázsütésre hemzsegtek a pesti utcák festői magyar öltözeteket viselő alakoktól... Mintha mindenki öszszebeszélt volna, hogy vessünk immár véget a gyászolás sötét idejének!... Milyen isteni látvány volt ez az átváltozás! az új életre ébredő magyar nemzet első megmozdulása!" — irja 1859-60 teléről Váli Mari Jókairól szóló emlékezéseiben. A korabeli divattudósításokban Batthyány-kalap, Bánk bán-mente, Deák-kalap, Tinódi-szűr, Rákóczi-főkötő s más hasonló elnevezésű ruhadarabokról olvashatunk. [21] A frankfurti Rossmarkton áll a Gutenberget és az üzlettársát Fustot, valamint az egyik legtehetségesebb tanítványát, Schöffert ábrázoló szoborcsoport, Eduárd von der Launitz (1797-1869) 185S-ban készült műve. — Közvetlenül a közelében, a Goetheplatzon van L. M. Schwanthaler 1844ben felállított Goethe-szobra. Goethe szülőházát a következő évben, 1863ban egy alapítvány megvásárolta és 18. századi állapotába visszaállítva emlékmúzeummá alakította át. — A Bethmann-Strasseben volt található a Struccmadárhoz címzett fogadó, amelyben Luther 1521-ben a wormsi birodalmi gyűlésre utaztában, majd onnan hazatérőben is megszállt. —