Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és információs hálózata
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRA ÉS INFORMÁCIÓS HÁLÓZATA Rövid történeti áttekintés 1826. március 17-én, néhány hónappal a Magyar Tudós Társaság megalapítását követően - akkoriban az MTA még ezt a nevet viselte — Teleki József, a tudós társaság első választott elnöke, családi könyvtárát, amely mintegy 30 000 kötetet számlált, az Akadémiai Könyvtárnak adományozta. Ez az adomány képezte a könyvtár kezdeti állományát. Az Akadémiai Könyvtár alapító szabályzatának szellemét is a XIX. század elején kibontakozó reformkor határozza meg. Két alapvető célt tűz ki a könyvtár elé: „a magyar nyelv ápolását és a tudományok fejlesztését". Előírja azt is, hogy „a könyvtárnak az ország minden polgára rendelkezésére kell állnia". De ezt a célt, mint a múlt számos más haladó kulturális célkitűzését, végül is a szocialista rendszer tudományos és kulturális politikája tudta igazán valóra váltani. Az a tény, hogy az Akadémia „szervezeti felépítésének a tudomány fejlesztését kell szolgálnia" azt eredményezte, hogy az MTA élénken bekapcsolódott a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe. így történt az, hogy az Akadémia 1833-ban kiadott Almanachjának első kötetét külföldi tudós társaságoknak is megküldte, azóta a kiadványcsere az Akadémiai Könyvtár egyik megkülönböztetetten fontos tevékenységévé vált. A könyvtárt a nyilvánosság előtt 1844 végén nyitották meg. 1848-ban állították össze a könyvtár első működési szabályzatát, amely belső munkarendjét határozta meg és jól megfelelt a kor követelményeinek. 1865-ben hozták létre az Akadémiai Könyvtári Bizottságot, amely néhány rövidebb megszakítástól eltekintve mind a mai napig működik. Ugyancsak 1865-ben nyitották meg az Akadémia Székházát, ami magának az MTA-nak a történetében is jelentős esemény. Mindezek az események társadalmi szükségleteket és célokat elégítettek ki. A két világháború közötti időszak alatt hanyatlás következett be a könyvtár életében. Csak a nemzetközi csereszolgálat munkája értékelhető pozitívnek. A csereszolgálat mintegy 450 külföldi partnerrel állt kapcsolatban. Egy könyvtár és egy dokumentációs központ szövetsége Az MTA 1949-ben történt átszervezése azt eredményezte, hogy az Akadémia, amely régebben egy viszonylag zárt tudós társaság volt, az ország legfelső tudományos szervévé vált. Mindez igen érezhető változásokat hozott a könyvtár életében is, amely néhány év leforgása alatt korszerű tudományos nagy könyvtárrá alakult át. Az Akadémia megújulása új feladatokat teremtett; ma a központi könyvtár az MTA tudománypolitikai és kutatásszervezési tájékoztatási központjaként működik; támogatja, ösztönzi az MTA keretében folyó tudományos kutatásokat (azok előtt áll
