Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)

Az esztergomi egyház nagyszombati története

39 által elhagyott helyet a piaristáknak adhassa, nehogy végképp tönkremenjen az épület. Bél Mátyás egyáltalán nem említi Nagyszombatban a bencéseket, amig a pálosok odakerülését pontosan leirja[89], A pálosoknak kolostoruk tulajdonképpen nem volt a városban, hanem házat vettek, hogy az egyetemen tanuló pálosok együtt lehessenek. 1672-ben az evangélikusoktól elvett templomot a pálosok kapták meg[90 ]. A legrégibb női szerzetesrend Nagyszombatban a klarisszáké volt. 1240-ben történik először említés róluk. IV. Bélától kaptak ekkor adományt. A klarisszák háza fogadta be a magyarországi menekülők közül a sárospatakiakat[91], akikkel együtt 1618-ban Bethlen elől elmenekültek a városból. Pázmány ugyan visszahozta őket, de Thököly elől újból elköltözködtek[92]. A város plébániatemplomát, a Szt. Miklós templomot Nagy Lajos kezdte építeni, akitől több kiváltságot is kapott Nagyszombat. Pázmány Péter fejlesztette a templomot székesegyházzá, környékén épült ki idők folyamán az érseki rezidencia, a kanonok házak, az iskola, a könyvtár. A nagyszombati domonkosokról 1303-ban történik először említés, de működésűkre nincs igen adat. A XVI. sz. közepén már az egész magyarországi rendtartomány a széthullás állapotában volt[93j. Kolostoruk mellett épült fel a Ker. Szt. János tiszteletére szentelt Egyetemi templom, Pázmány és Eszterházy Miklós nádor közös alkotása. A nagyon rossz állapotban lévő domonkos kolostorban ekkor a nyulakszigeti apácák laktak, akik Váradról 1567ben menekültek ide. Pázmány kieszközölte, hogy a pozsonyi klarisszák fogadják be a margitszigeti apácákat, és az igy üresen maradt épületet a helyrehozatal után a jezsuiták kapták meg iskola céljára. Legkésőbb, 1724-ben az orsolyák költözködtek Nagyszombatba. Tehát az esztergomi egyház Nagyszombatban való letelepedésekor bizonyosat csak a klarisszákról tudunk. Elképzelhető még néhány domonkos, kisebb lehetőséggel kevés bencés jelenléte, de ők igazán csak néhányan lehettek, hiszen a nagyszombati házukat csak "residentia" néven emlegetik[94]. A többi szerzetesrend mind Pázmánynak ill. utódainak köszönheti nagyszombati rendházát. Mielőtt megvizsgálnánk az esztergomi könyvtár nagyszombati állománygyarapodását, meg kell néznünk az esztergomi és a jezsuiták könyvtárának viszonyát, hiszen a kezdetekben a jezsuitáknak is a könyvtár épülete adott otthont. Nem kerültek-e a jezsuitáktól könyvek, kódexek az esztergomi könyvtárba és viszont? A jezsuitákat először Oláh Miklós hozta Nagyszombatba 1561-ben. 1567ben felosztották ugyan a rendet, de 1586-ban már megkapták a turóci prépostság javait, 1598-ban Vágsellyén pedig már iskolát is nyitottak. Itt tanítottak 1605-ig, közben azonban a Bocskai féle harcok idején könyveiket Bécsbe menekítették. 1608ban Forgách Ferenc érsek támogatásával újból megjelent Nagyszombatban két jezsuita: Pázmány Péter és Dobokai Sándor. 1608 után Dobokai helyébe Némethi Jakab került, aki mind a jezsuita, mind a esztergomi érsekek könyvtár és nyomdaügyének hasznos szolgálatokat tett. Amikor Nagyszombatban másodszor megjelentek a jezsuiták, nem volt számukra megfelelő hely. Forgách érsek a könyvtár egyik szobáját adta oda nekik, valószínű itt helyezték el később a vágsellyei kollégium könyvanyagát is[95j. Ez a tény hosszú ideig nagy félreértésre adott lehetőséget. A szakirodalom Fraknói