Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)

Esztergom és Garamszentbenedek kapcsolata

Mielőtt végsőkövetkeztetéseinket megfogalmaznánk a töredékek possessor kérdésében, megkell oldanunk még egy problémát. A töredékeken lévő levéltári jelzetek ugyan az esztergomi káptalan magánlevéltárának jelzetei, de a bennük lévő gazdasági elszámolások többségükben a garamszentbenedeki prefektura iratai. Elég tetszetős megoldásul kínálkoznék, hogy ezek a kódexlapok a garamszentbenedeki apátság könyvtárából származnak. Lehetséges lenne ez? A Garam melletti Szent Benedekről elnevezett apátság részben történetének megírását, részben jelenlegi külső alakját köszönheti Knauz Nándornak, aki az apátság mult század végi, Storno féle restaurálási munkálatait a káptalan részéről irányította. A helyreállítással kapcsolatban a konvent levéltárában és az esztergomi káptalani magánlevéltárban végzett kutatási alapján megírta az apátság történetét, de betegsége és halála miatt csak az esemény és birtoktörténetet tudta befejezni[207]. Az ő munkájára és alaposabb garamszentbenedeki levéltári kutatásokra támaszkodva Haiczl Kálmán szélesebb képet tudott adni az apátság történetéről. Az esztergomi káptalan garamszentbenedeki gazdálkodásáról készült egy gazdaságtörténeti munka is[208j. Az apátsággal kapcsolatos könyv-, és könyvtártörténeti adatokat csak elszórtan találjuk meg a szakirodalomban, és emlékanyag hiányában csak közvetve tudjuk egy-egy kódex létét kapcsolatba hozni Garamszentbenedekkel. Az 1075-ben alapított apátság hányatott életében is a fénykor Mátyás király uralkodásának utolsó évtizedére esik, amikor a király kedvelt embere, [III. ] János az apát. (1476-1510.) Az ő apátsága idején kapta ajándékba Garamszentbenenedek Mátyástól a Szt. Vér ereklyét, amelynek külön kápolnát is építettek. A templomot is ekkor alakították át, mai későgótikus formájában 1483. jul. 11-én szentelték fel. Mátyás király halála után János apát működése a birtokperekre korlátozódott, az ő halála után pedig megkezdődött az apátság birtoklásáért az egyházi és világi méltóságok harca. Ezekben a küzdelmekben a bencés apátság szerzetesi jellege teljesen megszűnt, egyszerűen a birtokadomány szintjére süllyedt. Ferdinánd és Zápolya János küzdelme az ország birtoklásáért végleg megpecsételte az apátság sorsát. 1529-ben már világi kormányzója volt, a Ferdinánd párti Thuróczi Miklós. O az apátsági templom ruháit, ékszereit a jobban megerősített Léva várába vitette, de Léva ura időközben János király pártjára állt, mig Garamszentbenedek Ferdinánd oldalán maradt. A török 1529-es Bécs elleni ostromakor a Felvidéket elhagyta a német katonaság, és a János pártiak Thuróczit elűzték