Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben
176 e térképen megőrzött "Nemes Kereki" neve. Ez a község még száz évvel ezelőtt is ősi kisnemesi, szinmagyar parasztfalu volt. Településtörténeti vonatkozásban a község mai nevéből a falu egykori zárt nemesi település mivoltára való utalás sajnálatosan hiányzik. Végül megjegyzem, hogy az Mo 3- és Mo 5. jelű térképek feltétlen bizonyossággal azonos kéztől származnak, az 1748 előtti évekből. Mo 6. CSONGRÁD VÁRMEGYE TÉRKÉPE Csongrád megye eredeti, kéziratos térképének cime: "[Mappa Comitatus] Csongrád[iensis] ". A mü az 1740-es évek derekáról való. Nagysága 42,5 x 38 cm. Anyaga jó állapotban lévő papiros. A lap északi tájolását nyolc águ szélrózsa rögziti. Méretaránya a "6. Mii föld"... (azaz 6 mérföld) = 159 mm-nek megfelelően, és a papiros méretváltozásának figyelembevételével, 1" = 4000 b. öl azaz 1:288 000 volt. (Ma 1:286 260) Valószinü, hogy egy véglegesnek szánt Csongrád-megyei térkép utolsó fogalmazványával van dolgunk, amelyen ott látjuk MIKOVINY irón- és piros ceruzás megjegyzéseit és javításait. A javitások ellenére - különösen a községek térbeli helyzetét illetően - számos ki nem javitott hiba fedezhető fel. Ennek ellenére kívánatos lenne a térkép helyrajzának egy mai topográfiai térképre történő módszeres átdolgozása. Ezen a lapon ugyanis olyan, ma már nem létező községek és kisebb települések fedezhetők fel, amelyek 50 évvel a törökök kiűzése után még megvoltak, ma már azonban csak a régészeti kutatás tudná nyomukat feltárni, MIKOVINY még látta a felperzselt és az árvizek pusztitotta falvak és települések nyomát. Zsigmond és Mátyás korától kezdve Csongrád megye és az egész délvidék állandóan ki volt téve a törökök becsapásainak, emberpusztitó, rabságba ejtő hadjáratainak. Éppen ezért ez a délkeleti országrész már Zápolya János korában pusztasággá vált. Nyomtalanul eltűnt innen a maga tiszta nemzetiségét megőrzött, még a honfoglalás korától zárt településekben élő magyarság, de ugyanigy az a néhány szerb vagy rác falu lakossága is, akiket a Brankovics testvérek telepitettek ide 1440 és 1460 táján. A török uralom alatt és a felszabadító háborút követő időkben, sőt a 18. század közepén Csongrád megye még mindig igen néptelen volt. A folyók környéke a török időkben nagyon elmocsarasodott. Ezt az állapotot örökítette meg MIKOVINY szóban forgó mappáján. E térképen először tűnik fel, hogy MIKOVINY jelölésbeli különbséget tétet tanítványaival a kisebb és nagyobb települések között. Háromféle jelölést használnak. A városokat, mint például Kecskemétet, (Nagy-)Köröst, Csanádot, Makót és (Hódmező-)Vásárhelyt, egy torony mellett kétoldalt két-két téglalap alakú hasáb jelöli.A közepes nagyságú községeket egy torony, s tőle haloldalt egy hasáb. Ilyenek: Szentes, Mindszent, Derék Egyház, Orosháza, Tárcza, (Kis Kun-)Halass, Fülep Szállás, stb. A kicsiny településeket, igy például Pluszta] Pitvarost, Prae[diumJ Donátot, stb. csupán egy kis kör jelzi.Szeged és Gyula várát alaprajzszerűen tüntették fel; magát a várost pedig ötágú csillaggal ábrázolták. A csillag és a vár helyzete térbelileg egyik esetben sem felel meg a valóságnak.
