Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Függelék

391 telen lesz a késlekedés miatt a szoborbizottságot a nyilvánosság előtt tisztázni." (Biz.Jegyzk. 1919.dec.6.) Pékár Gyula igyekezett a bizottság elnökét megnyugtatni és Ígéretet tett az ügy mielőbbi lezárására. ígéretét betartotta. Felméréseket végeztetett a szóba került helyekről, és végül 1920.jan.22-én az általa tartott bizottsági ülésen egyhangúlag döntöttek a Gyár utca és az Andrássy ut találkozásánál lévő kis tér a mai Jókai tér mellett. 1920 elejére megérkezett a svéd vörösmárvány a talapzathoz, igy hozzáfoghattak ennek elkészítéséhez (Biz.jegyzk. 1920.jan.22. és febr.14.). Ekkor az infláció miatt a szerződő felek kiegészítésére a rendelkezésre álló pénz kevésnek bizonyult. A helyzetet két ujabb adományozó mentette meg: Déri Frigyes Bécsből 100000, Székely Ferenc udvari tanácsos pedig 40000 koronát küldött a szoborbizottságnak (RAL. 303/1921). Végül a szobrot 1921.máj.21-én leplezték le. (Biz.Jegyzk. 1921.okt.25.) A Jókai Szoborbizottság ezzel befejezte munkáját. Utolsó ülésén adott számot a szobor felállítása kapcsán felmerült kiadásokról; eszerint a gyűjtésből 38.676 korona maradt a bizottságnál. Az elnök megállapította "a szobor felállításával összefüggő anyagi természetű kiadásokra 217000 K., művészi kiadásokra pedig mindössze 46000 K. fizetettett ki. Bár a művészi tiszteletdijak kiutalásakor pénzünknek még nagyobb értéke volt, az aránytalanság annyira szembeötlő, hogy a művészi munkának az anyagival szemben valő lebecsülése látszatát kelti. Minthogy Stróbl mester feladatát a legnagyobb odaadással és művészi lelkesedéssel oldotta meg és a szobor elkészítése alkalmával háromszoros munkát is végzett, elnök ur javaslatára a bizottság felkéri Stróbl mestert, hogy nemes és nagy ambltióval végzett munkája méltánylásául utólagos tiszteletdíj cimén még 20000 K-t fogadjon el. A fennmaradó 15676 K. egyenlőre takarékpénztári betétekben fog kezeltetni s rendeltetése lesz, hogy megfelelő időpontban Jókai Mór síremlékének céljaira fordíttassák. Mivel azonban a sir mai helyén csak óriási méretű és ezidőszerint milliókba kerülő emlék volna felállítható, elnök ur legcélszerűbb megoldásként ajánlja, hogy az összeg utaltassák át a fővároshoz, mint a sir kezelőjéhez. A bizottság ebben az értelemben határoz". (Biz.jegyzk. 1921.okt.25.) A szoborbizottság ezt a határozatot, valamint a költségeket felülvizsgáló albizottság jóváhagyását 1922 februárjában a sajtó utján a nagyközönséggel is ismertette.