Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Függelék

384 "A Jókai-szobor ügyét én mint vallás- és közoktatásügyi miniszter az elnöki ügyosztály és iroda igénybevételével indítottam meg és e szoborra való gyűjtések azóta folynak. Miniszterségem megszűntével ezen ténykedésemet is befejezettnek kell tekintenem, és csupán mint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke maradok összeköttetésben a kegyeletes üggyel,, Nagyméltóságod bölcs döntésétől függ annak megállapítása, vajon az akkor szervezett inkább gyűjtő- mint szoborbizottság ma is fennállónak tekintendő-e? mely esetben annak elnöklete természetesen csakis méltóságodat illetheti meg..." (RA1 . 186/1907). Apponyi azonban azt válaszolta errs, hogy szerinte gyűjtő-, illetve szoborbizottság "eddig egyeltalán nem létesült) csupán a társadalom kitűnőségei közül ötvennek aláírásával lett a közönséghez, a nemzeti emlék létesítése érdekében felhívás kibocsájtva" Berzevlczy Albert kezdeményezésére és a Valláe- és Közoktatásügyi Minisztérium közreműködésével. Ezért az ő véleménye az, hogy szoborbizottságot összeállítani akkor kellene, amikor elérkezik a szobor létesítéséhez alkalmas időpont és az anyagi eszközök már megvannak. Minthogy pedig Berzeviczy Albert volt az, "aki a nagynevű iró részére emelendő szobor ügyét kezdeményezte" őt illeti a befejezés dicsősége is. Leiratában egyben felkérte, hogy "nagybecsű ténykedését" a Jövőben is folytassa és egyben támogatását készséggel felajánlotta. (RAL. 235/1907 és Biz.jegyzk. 1907.nov.4.) Berzeviczy Albert tehát átvette a Jókai szobor- és síremlék ügyeinek vezetését és ettől kezdve mint az MTA elnöke hivatalosan irányította az erre vonatkozó munkálkodást. Akadémiai bizottsággá azonban ez a bizottság sohasem vált) az Akadémia illetékes szervei ugyanis az (igazgatótanácsi ülés és az összes Uléa) nem foglalkoztak a bizottság tevékenységével. Hogy mégis felsoroljuk az Akadémia egyéb bizottságai között, annak oka az, hogy a bizottság iratainak nagyrésze megtalálható az Akadémia (RAL) iratai között. Berzeviczy Albert 1908.május 9-re összehívta mindazokat a személyeket, akik az 1904. decemberében kiadott felhívást (síremlék és szobor állítására) aláírták, hogy a további teendőket megvitassák. Ezen az első ülésen a következő problémák merültek fali 1. A rendelkezásre álló pénzből nem futja síremlék éB szobor elkészíttetése is. Ezért, bár a gyűjtést tovább kell folytatni, a bizottság