H. Boros Vilma: Stein Aurél ifjúsága: Hirschler Ignác és Stein Ernő levelezése Stein Aurélról 1866–1891 (A MTAK kiadványai 61. Budapest, 1971)

IIl. India

55 re szolgálna. Emellett Aurél, nem teljesen megérdemelten ugyan, a német tudósvilág előtt is bemutatkoznék, mint németül jól iró szerző. Ám Hirschler elhárítja magától ezt a feladatot, s igy Stein Ernő vállalkozik rá, •78 mint nov. 30-án irja. A levelezésben ezután többször van szó a kiadás előkészítéséről. A müncheni Allgemeine Zeitung vállalja a közlést, s az útilevelek 18891 aug. 2-től akt. 14-ig folytatásokban megjelennek. Stein Aurél atyja azonban ezt mér nem érte meg, 18891 május 10-én meghalt. Aurél a különlenyomat-formában megjelenő útileveleket apja emlékének ajánlja.

17

0 E szép dedikáció mutatja, amit a levelekből eddig is láttunk, hogy Stein Aurél mindenkinél inkább apjához ragaszkodott. Ö volt az, aki rendületlenül hitt fia nagyrahivatottságában és jövendő sikerében. Ez bizonyára erőt és biztonságot adott Aurélnak arra, hogy bátyja aggályossága és házsártossága ellenére is szilárdan haladjon a kitűzött cél felé. Stein Ernő félti öccsét, hogy atyjának elvesztése ott az idegenben túl nagy fájdalommal tölti majd el, s ezért haza hivja. Azt tanácsolja neki, hogy útközben álljon meg Olaszországban kissé felüdülni. Kéri nagybátyját, hogy ilyen értelemben sürgönyözzön ő is Aurélnak. De a sokat tapasztalt öreg orvos megint bölcsebbnek mutatkozik a hirtelenke• 79 dő Ernőnél. Június 23-án Mátyásföldről irt levelében megvallja, hogy a sürgönyre vonatkozó utasítást nem követte. Meggyőződése szerint, a munka, a kasmiri hegyek közötti vándorlás a legjobb orvosság az ilyen szívbeli fájdalom ellen. A pokoli melegben leszállni India sikjaira, majd onnan a Vörös-tengeren, Brindisin, Londonon, Magyarországon és Galícián át ide-oda utazni, sokkal inkább kimerítő lenne számára testileg-lelkileg. Hallgatása e tárgyról, megérteti Auréllal, hogy ő a tervet ellenzi. Közben dolgoznak az útleírás kiadásán: az átsimitott leveleket elküldik Lahore-ba. Hirschler azt gondolta, Aurél onnan majd egyenesen • 80 Münchenbe küldi a kéziratot, de az Pestre érkezett. 1889. * augusztus • 81 27-én irja Aussee-ből, ahol nyaral, hogy átolvasta Aurél átfésült útileveleit, s nem egy helyen ráismer a "fodrász" kezére. De azt is konstatálja, hogy a levelek sokak érdeklődésére számithatnak. A külön-