H. Boros Vilma: Stein Aurél ifjúsága: Hirschler Ignác és Stein Ernő levelezése Stein Aurélról 1866–1891 (A MTAK kiadványai 61. Budapest, 1971)

I. A család

9 külözhetetlen társát: Arany János müveit. Mikor második expedícióján, 1908-ban vigyázatlanságból lefagytak lábujjai, és sem járni, sem lovagolni nem tud: magaszerkesztette, két öszvér közé szerelt függőágyon viszik le társai a mérhetetlen messzeségben található legközelebbi orvoshoz: útközben Erasmus leveleit olvassa. Ezeket legjobb barátja, P. S. 33 Allén, az Oxfordi Corpus Christi College igazgatója forditotta angolra és küldte barátja után Ázsiába. Stein Aurélt később még mindig annyira 34 foglalkoztatta Erasmus, hogy Balogh Jenőtől is kér rá vonatkozó müveket. Balogh Jenő egyik levelében Stefan Zweig Írására hrvja fel figyelmét. Mikor Stein Aurél 1890-ben Pesten jár, bátyja, Ernő annyira fel35 kelti érdeklődését Saint-Beuve iránt, hogy születésnapi ajándékul a francia esszéista müveit kéri. Ugyanekkor az ő lelkesedésére kezdi só36 gornője olvasni az angol lírikus, Róbert Browning verseit. Stein Ernő családjáért vállalt áldozatos életének öröme és reménysége öccse, Aurél. Erről azonban csak egyszer találunk közvetlen nyilatkozást egy 1881. máj. 28-án irt levélben: Reménytelen és kilátástalan lenne számára az élet, - írja Ernő -, ha Aurél nem lenne, és nem olyan lenne, mint amilyen.* ^ A kor eszménye a nevelésben egy bizonyos spártai szellemű edzés, keménység, szigorúság, a túlzott elkényeztetéstől való félelem, amely még a szeretet megnyilvánulásai és a családi gyöngédség elé is gátat vet. Hirschler Ignác is ilyen tanácsokat ad Ernőnek öccsére, Aurélra vonatkozóan, aki amúgy is ebben a szellemben fogja fel nevelői feladatát. Kifogyhatatlan a gáncsolásban, intésben, a legkisebb dolgok ellenőrzésében, ahogy ezt nagybátyjához irt leveleiből láthatjuk. Stein Aurél számára igy bátyja jelenti a szerető, de szigorú apát, ugyanakkor idős édesapja aki úgy látszik gátlás nélkül szereti kisebbik fiát, szinte miként a nagyapók szokták - Aurél szeretetének és ragaszkodásának legfőbb tárgya. Ő volt az, aki Aurélban mindig és feltétlenül bizott, aki hitt nagyrahivatottságában, a mindig sötéten látó Ernővel szemben. Ernő teli van aggodalomrru és szinte keserű irigységgel nézi apjának fanatikus biza37 38 kodását. Megvallja magáról, hogy ő a hangulat embere. Ebben a szerető, egymás iránt áldozatos családi életben fejlődött ki Stein Aurélnak az a csodálatraméltó tulajdonsága, melyet minden expe-