Méreiné Juhász Margit: Mikszáth Kálmán szellemi és tárgyi hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémián és tájmúzeumainkban (A MTAK kiadványai 31. Budapest, 1963)

I. A Mikszáth-emlékszoba és a tájmúzeumok létrejötte

sággal megküldeni, hogy ezek Akadémiánknak Mikszáth-szobájában helyeztessenek cl és őriztessenek meg. Akadémiánk főtitkára már elhelyezte ezeket a nagybecsű ajándékokat a Mikszáth szobában levő Íróasztalban. Kedves kötelességet teljesítek, amidőn e nagyérdekű és becses irodalomtörténeti ajándékért az összes ülés határozatából Akadémiánk nevében őszinte köszönetünket fejezem ki. Fogadja Méltóságos Asszony kiváló nagyrabecsülésem kifejezését. Budapest, 1923. március 6. Berzericzy Albert a M. Tud. Akadémia elnöke A MIKSZÁTH-emlékek a második világháborúig maradtak az emlékszobában. Ekkor az anyagot légiveszély miatt összecsomagolták és biztos helyen tárolták. A bronz MIKSZÁTH-mellszobor (HOLLÓ Barnabás műve és ajándéka) is ekkor került az MTA pincéjébe, ahol 1962 nyaráig lappangott, s MTJNKÓ Béla gazdasági igazgató segítségével sikerült a szobortörmelékek között épségben megtalálnunk. 2. Tájmúzeum Balassagyarmaton Mivel az MTA Könyvtára általában nem rendelkezett a tárgyi múzeum számára szükséges feltételekkel és helyiségei is kevésnek bizonyultak ilyen célra, a tárgyi emlékeket nem tudta megfelelően tárolni. A meglevő kis páncélszoba a muzeális értékű könyvek és kéziratok számára is szűknek bizonyult. így, amikor a Népművelési Minisztérium az 50-es évek elején tájmúzeumokat kezdett létesíteni, az MTA sok emléktárgyat átengedett ezeknek a múzeumoknak gazdagítására. Még 1951-ben történt, hogy első horpácsi útunk alkalmával a liorpácsi MiKSzÁTH-ház megtekintése után memorandummal fordultunk az akkor még önálló szervként működő Múzeumok és Műemlékek Országos Központjához, felhíva a figyelmet arra, hogy a MiKSzÁTH-ház már külsejével is (oszlopokon nyugvó tympnnonos nyitott előtér) rendkívül alkalmas tájmúzeum számára. A memorandumra két évig nem érkezett válaszÉkkor az intézménynek a Népművelési Minisztériumhoz történő átszervezése után a tájmúzeumok szervezése sorún memorandumunkat a Minisztérium elfogadta és egyszersmind megbízást adott egy Balassagyarmaton 1953. április 4-én megnyitandó MIKSZÁTHemlékkiállítás forgatókönyvének elkészítésére, azzal a megjegyzéssel, hogy a kiállítás után Ilorpácson szándékszik a Minisztérium emlékszobát létesíteni. A kiállítást a balassagyarmati Palóc Múzeum akkori vezetőjének, MANOA Jánosnak irányításával és munkatársainak segítségével 1953. április 4-én megnyitottuk, s az még az év őszén is változatlan érdeklődés mellett, ezrekre menő látogatót vonzva, nyitva állott. A múzeum vezetője ekkor arra kérte az MTA-t, hogy az emlékeket megtartva, a Palóc Múzeumban egy MIKSZÁTH szobát létesíthessen. így jött létre Balassagyarmaton a MIKSZÁTH tájmúzeum. 3. Tájmúzeum Horpácson MIKSZÁTH Kálmán 1904 októbere óta bírta a horpácsi kis dominiumot 420 hold földdel, melynek nagy része legelő és erdő volt. A rajta levő SzoNTAGH-ház SZONTACH Pál (1820—1904) otthona volt. A régi kúria egyik kis szobájában gyakran szállt meg MADÁCH Imre, a házigazda barátja. Ez irodalomtörténetileg is érdekes környezetben töltötte MIKSZÁTH pihenő napjait az év különböző szakában, ha nem tartózkodott külföldi fürdőhelyen. Az öreg ház szomszédságában építette fel 1906—1907-ben a JÓKAI életrajz

19 honoráriumából azt az új házat, amelyet felesége 1926-ig, haláláig, Kálmán fia pedig 1950-ig lakott. A Népművelési Minisztérium fentemlített osztálya 1954 elején elkészíttette velünk a horpácsi emlékszoba tervét. Akkor egy földszinti, az előcsarnokból balra nyíló szobát jelöltek ki emlékszobául, úgy, hogy az előcsarnok falni is felhasználhatók legyenek fotomontázsok, feliratok, képek stb. számára. A múzeumot ebben a formában a Petőfi Irodalmi Múzeum egy brigádja rendezte be, V. NYILASY Vilma vezetésével. A megnyitás 1954. május 1-én volt. A megnyitó beszédet " Jókai Mór élete és kora. Bp. 1907. Révai. 15