Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

I. MAGYARORSZÁG - 2. A kutatási teljesítmény tudománymetriai értékelése az MTA Szegedi Biológiai Központban Marton János

1.2. A KUTATÁSI TELJESÍTMÉNY TUDOMÁNYMETRIAI ÉRTÉKELÉSE AZ MTA SZEGEDI BIOLÓGIAI KÖZPONTBAN MARTON JÁNOS* Idézettség és kutatási teljesítmény A tudománymetria egyik legfőbb vizsgálati módszere az idézetelemzés, amely a tudomány bonyolult belső kapcsolatainak és dinamikájának felderítése mellett a kutatói eredményesség értékelésére is felhasználható.

1'

3 Az idézettség nem méri a szellemi teljesítményt, s ugyancsak nem méri a tudományos kutatás, a felfedezések gyakorlati jelentőségét sem. Amit első sorban mér, az a tudományos publikációknak más, későbbi publikációkban való felhasználása, vagy mellőzése. Ha egy tudományos közleményt gyakran idéznek, az azt jelenti, hogy a benne foglaltak inspirálnak más kutatókat, azaz az idézett közlemény hozzájárul a tudomány előrehaladásához.

4 Számos evidencia mutatja, hogy az idézettségi visszhang megbízható mércéje a kutatás eredményességének.

5 Vannak azonban olyan vélemények is, amelyek szerint az idézetelemzés alkalmatlan a kutatási teljesítmény mérésére, mivel az idézetlenség nem mindig jelent gyenge teljesítményt. E vélemények azonban visszaszorulóban vannak, mint azt a legutóbb a Szovjetunióban lezajlott sajtóvita is mutatja.

6,

7 Ami bizonyos: az idézettség legjobban az alapkutatásoknál alkalmazható hatásmérőként, s a természettudományok közül a fizika, a kémia, valamint az élettudományok (kísérletes biológia és orvostudomány) esetében a legmegbízhatóbb. Nem véletlen, hogy a magyar kutatókat illetően először 1977-ben az elektrokémiában, majd 1978-ban az élettudományokban használták fel a tudománymetriát a kutatási tevékenység jellemzésére.

8,

9 A folyóiratok idézetelemzéses értékelése A ma létező tudományos folyóiratok számát 20-60 000 közöttinek becsülik.

1

0 A valóban jelentős folyóiratok száma jóval kisebb és pontosabban meghatározható. A Science Citation Index által 1982-ben feldolgozott természettudományos folyóiratok száma kb. 4000 volt, s úgy vélik, hogy ezzel a természettudományos szakirodalom legfontosabb 80%-át lefedik. Ahogy a tudományos közlemények értéke nem egyenlő, úgy a tudományos folyóiratoké sem. A vezető folyóiratokat az idézettség alapján nagyon jól lehet azonosítani. A folyóiratok kortól és terjedelemtől független idézettségi mutatója, hatástényezője, az ún. impact factor (IF).

1

1 Az impact factor rövid definíciója: valamely folyóirat tavalyi és tavalyelőtti cikkeinek idei átlagos idézettsége. Garfield a természettudományi folyóiratokra vonatkozóan 2-nél szabta meg a vezető folyóiratok IF-ának határát.

1

1 A primer folyóiratok közül, azaz amelyek első kézből adják közre a kutatási eredményeket, 207 folyóirat érte el ezt a határt. A 207 primer vezető folyóirat közül 159 orvosi és biológiai témájú, azaz az élettudományok gyakorlatilag minden részterületén lehet találni vezető folyóiratokat. *MTA Szegedi Biológiai Központ, Szeged.