Pócs Éva (szerk.): Magyar ráolvasások I.

II. Párhuzamos kívánság A: Hasonlat

65 IV. 2. Óján éle töm le gyön, hogy amint a ház nem lőhet kinyér nélkül, só nélkül, paprika nélkül, vöröshajma nélkül, az én uram ne löhessön nálam nélkül! ISzeged, Cso/ 60. "Tehénrontás" megelőzése "Az mely nap Lucza esik, köss pemetölt, ha pemetölsz vele, old le az matzagát, csinálj vele viasz gyertyát belőle, tömjénnel füstöld meg az teheneket, tödd a kapu köziben az gyertyát, erezd által az marhát rajta, így mondván:" Az miképen az kemenaze tüzének erejét senki el nem vöheti, így az marhámnak tejét senki el ne vöhesse, hanem haszonnal hozza haza az mezőről az ő javát. /XVII. század/ 61. Betegség gy. A beteg ingét hirtelen mondulattal lerepesztették testéről ^és kő alá ásták, ezt mondva: Ugy menjen a betegség a kő alá, mint ez a ruha! /Hejce, Ab/ 62. "Árpa" gy. A beteg árpaszemmel dörzsöli meg a szemét, és olyan kútba dobja, amelyikbe még sohasem nézett, ezt mondva: Úgy tűnjön el az én árpám a szememről, mint a vízbe dobott árpaszem. INyíri, Ab/ 63. "Agos" gyerek gy. Éjjel 11 előtt vizet hoznak, zabot főznek bele, három teknőbe teszik. Megfürdetik benne a gyereket, majd a vizet kiviszik, a folyóba öntik, ezt mondva: Úgy elvigye ennek a gyereknek a betegségit, mint a zabot hogy elviszi a folyóvíz. IPusztina, ML/ 64. "Varas" gyerek gy. Az anya a malomhoz megy, felvesz a kerékről lehulló vízből; azt hazaviszi, felmelegíti langyosra, megfürdeti a gyereket, majd a vizet visszaviszi, kiönti, és igy szól: Amilyen hamar lefolyik ez a vvz, olyan hamar gyógyulj on meg a gyermekem. ITorda, Aranyosszék, Torockó/ . 65. Fejfájás gy. A beteg szenteltvízzel locsolja a földet, és ezt mondja: Úgy múljék el a fájásom, ahogy a vizet a föld elissza. INyíri, Ab/