Pócs Éva (szerk.): Magyar ráolvasások I.

I. Egyszerű óhajtó és parancsoló formák

49 85. "Napszúrás" gy. A napszúrásról azt tartják, hogy "vak nap" van a beteg fejébe. A kuruzsló két folyó összefolyásánál csuporba vizet merít a vízfolyás irányában, otthon a tűzhöz teszi, beledobva 9 kis csepücsomót és 9 szalmaszálbogot; a beteg feje fölé tálat tart, abba varrótűt tesz, a forró vizet betölti, a csuprot beleborítja, ezt mondva: Fejér nap, • vörös nap, zöld. nap, kék nap, sárga nap, fekete nap! Menj ki vak nap a fejéből, mert a nagy nap úton ér! Kilencszer ismétli, utána Miatyánk Újra forralja a vizet; az egészet kilencszer csinálja. Kb. fél nap telik bele. Végül megmosogatja a beteg fejét, és a megmaradt vizet folyóvízbe önti - lefelé hogy a víz a betegséget vigye el. A betegnek felgyógyulásáig mindig napkelte előtt kell felkelnie. /Székelyföld/ 86. Gyerekbetegség gy. Az anya a gyerek végtagjait kenegetve mondja: Betegség a lábából, betegség a karból, betegség a fejből, stb. Szaladj innen! Minden testrész kenegetése 87. "Rüh" elküldése Fürdetik a beteget, majd a temetőben kiöntik: Rüh, menj a holtakhoz, a holtaktól a folyóba, a folyóból a hegyekre, a hegyekről a fellegbe, a fellegből a villámba, hogy dögölj meg! /Kalotaszeg/ 88. "Kiütés" gy. Macska farkával törli meg és mondja: Bújj a macska farkába, a macska farkából az egér seggébe, az egér seggéből a földbe, és ne térj vissza soha. /Kalotaszeg ?/ után ki kell köpni. /Kalotaszeg ?/ fürdővizet napkelte előtt a