Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt
só, XVIII. -XIX. fejezetekben aztán röviden ismerteti Magyarország növényvilágát, mezőgazdaságát, ásványvilágát és lakosságát: "Hungáriám ...ipsam rerum omnium, quae tum ad usum mortalium tum ad opes comparanda s necessariae esse putantur, non exiguam gignere copiam satis constat." Földje termékeny, kövér fekete föld, melyet elég egyszer-kétszer "leviter" felszántani és igy is bőven terem, trágyázásra sem a szántóknál, sem a szőlőkben nincs szükség. Különösen érdekli Oláhot a bortermelés. Már a földrajzi részben is minden helynél megjegyezte, hogy borterrnő-e, itt pedig újból felsorakoztatja a fő szőlővidékeket. Szerémség, (ez játszotta akkor azt a szerepet, mint későbben és ma Tokaj) Somogy, Baranya, Pozsony, Sopron, Eger, Borsod, Újvár, Veszprém, Zala, véglll: "postremo" Erdély és Szlavónia (c. XVIII. §.7.). A szerémi "vites silvestres" gyümölcse, s a belőle préselt bor, mondja, van olyan jóizü, mint a belgiumi! A gyümölcs minden fajtája óriási mennyiségben terem: a sárga és görög dinnyét a mezőn ültetik, mint a gabonát, s ez nem rosszabb az olasznál. Vad, madár töméntelen van, a legelők kövérek és nagyterjedelmüek, erdő annyi van, hogy még a "coloni" is ingyen vághatnak maguknak fát maguk használatára, sőt még kereskedésre is. Szarvasmarliával Magyarország a szomszéd országokat is ellátja. (Velencét, Ausztriát, Morvát, Bajor- és Sváb-földet "et populos Germaniae"-t egészen a Rajnáig. ) A legcsodálatosabb azonban az ország vizeinek halbősége, különösen a Dunáé, Tiszáé, Temesé, Dráváé, amiről Oláh adomákat is mesél el. Halat és rákot is visznek fel Bécsbe. Igen sok a melegforrás, (Budán, Váradon, Trencsénben, Szlavóniában) amit fürdésre és malmok hajtására használnak. A XIX. fejezet előbb az ország ásvány gazdagságáról számol be és bányászatát - bányavárosait - irja le, befejezésül pedig az ország különböző nemzetiségű lakosságát sorolja fel. "Ebben a mi korunkban "totius huius Hungáriáé regnum" különböző nemzeteket foglal magában: magyarokat, németeket, cseheket, szlávokat, horvátokat, szászokat, székelyeket, románokat, rácokat, kunokat, játszokat, ruténeket "et iam postremo Turcas"!! Ezek mind különböző nyelven beszélnek, csak némely kifejezésükben hasonlítanak egymáshoz, az állandó érintkezés következményeképp. " A székelyeknek - Attilája függelékében - még sajátos nemzeti szokásait, erkölcseit, testalkatát is leirja. Ez a Hungaria, vagyis Oláh hun-magyar őstörténetének és Attila-történetének földrajzi-néprajzi betéte nem újdonsága magyar történetírásban. Láttuk, Bonfini volt az, ki ezen a téren az első lépést megtette. Őt követte Ranzano, erősen kiaknázva előde munkáját, anélkül, hogy arra hivatkozott volna. Megírta Magyarország rövidebb Ismertetését Oláh idősebb történetiró barátja, Brodarics is, ki azonban nem a Bonfini-Ranzano féle uton halad, hanem inkább Cuspinianus vagy Stieröchsel-Taurinus nyomdokait követi. Előbbi ugyanis szintén felsorolja abban az Oratiójában, melyre válaszul Brodarics Mohács-történetét megirta, Magyarország természeti kincseit s pár sorban felvázolja földrajzát is, migTaurinus valóságos ilytermészetü lexicont ad. Kétségtelen, hogy Oláh ismerte mind Brodarics, mind Cuspinianus munkáját, s igy az ösztönzés ezektől is jöhetett. De ismerte Bonfinit is, mert csak ebből Írhatta ki Attila anyjának fia születését bejelentő álomlátását, melyet Bonfini Emese és Sarolt álmai mintájára formált meg. Lehet tehát, hogy Bonfininek Magyarországról adott leirása is hatott Oláhra. Ranzanoról, ki szintén leirta Magyarországot, nem tudom eldönteni, vajon Oláh ismerte-e vagy sem. De bizonyára befolyásolhatta Oláhot a német humanista történetírás földrajzi irányzata is, mely a maga részéről Aeneas Sylvius Piccolomini kezdeményezéséből fakadt (Joachimsen, 28.). Oláh azonban nem tudta megtalálni kora Magyarországjának földrajzi-néprajzi-történeti előzményeit: csak Erdélynél emlékezik meg annak földjén található római emlékekről. De Oláhot Magyarország termelékenysége, természeti gazdagsága érdekli leginkább. En27
