Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
21 Csepel. Anonymus müve 44. fejezetében a következőket mondja: 1 „Ezután pedig Árpád vezér elindult arról a vidékről, ahol most Bodrog vára áll és a Duna mentén a Nagy Szigetig haladt. Tábort ütöttek a Nagy Sziget mellett, majd Árpád vezér meg nemesei bevonultak arra . . . Árpád vezér . . . meghagyta, hogy a napok hosszú során át elcsigázott minden lovát vigyék oda és ott legeltessék. Lovászai fölé mesterül egy igen okos kun embert tett, név szerint Csepelt (Cumanum virum prudentissimum, nomine Sepel). Minthogy Csepel lovászmester ott lakott, azért nevezték el s hívják azt a szigetet Csepelnek egészen a mai napig." Anonymus szerint tehát Csepel szigete nevét a kun, azaz kabar-kazár eredetű Csepel főlovászmestertől kapta. Anonymu6nak e magyarázata igazolható, illetőleg a Csepel név török eredetű személynévnek elfogadható. Már az EtSz. szerzői megemlékeznek a török tüpül szóról, mely a magyar Csepel névnek hangtanilag kifogástalanul megfelel, de a két szó egyezését bizonytalannak tartják. Ezt mondják t. i.: „Hogy ... [a Csepel személynév] török (kún) vagy más eredetű-e, azt nem tudjuk eldönteni; az oszmántörökben van tüpül 'unrein* (KORAB. 155); 'dunkelfarbig, schmutzig, há6slich, niedrig, schlecht; die schlechte jahreszeit, dié regenzeit' (RADL. III, 1995) köznév, tn.-i használatát azonban nem tudjuk kimutatni." Az oszmánli tüpül szónak REDHOUSE és S ÂMÎ szótárai szerint három jelentése van: 1. 'sűrű, zavaros'; 2. 'daraesős, esős, szeles, hava6, viharos idő; sáros, esős idő'; 3. 'piszkos, csúf, kellemetlen, ronda, undok'. Ezek közül a jelentések közül kettő is van, mely a török személynevek jelentéstani rendszerébe beleillik. Az egyik a 'piszkos, csúf, kellemetlen, ronda, undok' jelentés; ilyen értelmű magyar és török nevekről az ú. n. óvó-nevekkel kapcsolatban mostanában többször volt szó.* Ilyenek a karakirgiz Paltyk 'piszok', a régi magyar Szemét, a kirgiz Tezek 'trágya', lt-ajak 'kutya-lába' stb.; régi oszmánli név a Cirkin-aya 'Csúnya-aga',' melynek a Cüpül név jelentéstani mása lehetne. Nem valószínű azonban, hogy Csepel, aki előkelő ember volt, ily jelentésű nevet viselt volna. Láttuk, hogy van a tüpül közszónak más jelentése is, t. i. az, hogy 'rút idő, viharos idő'. 1 MHK. 441; PAIS, Magyar Anonymus 77. ' PAIS: MNy. XVIII, 95; NÉMETH: Klebcleberg-Emlékkünyv 140-1; számos ilyen nevet találunk RÁSONYI NAGY I.ASZLÓ kéziratos török névjegyzékében. • FEKETE LAJOS, Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába 23. 291
