Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
178 A török iabur szó eredete. MELICH JÁNOS fenti cikkéhez, amelynek eredményeivel mindenben egyetértek, néhány turkológiai megjegyzést szeretnék fűzni. A tábor szó török megfelelője két török nyelvjárásban, az oszmánliban és a esagatájban fordul elő. Kétségtelen, hogy régente nagyobb volt elterjedésének a területe, azonban sok helyen kiment a használatból, mint ahogyan a török régiség számos szava és kifejezése, így pl. bizonyos politikai, szervezeti és hadiéletre vonatkozó szavak a törökség hatalmának eltűnésével maguk is eltűntek. A tábor szó török megfelelőire a következő adataim vannak: Csagatáj: (SEIX SÜLEIMAN, ed. istanbul 97) tapqur 'lánccal összefűzött szekerekből álló, négy oldalú vár alakjával bíró erősség; tábor; csapat'; (RADLOFF) dapqur 'csapat, 6ereg; öv, övezet'; (VÁMBÉRY) tapqur 'kémszemlére vagy rablásra kiküldött csapat'. Oszmánli: (SÂMÎ. Qíimas-i türki) tabqur 'a tabur szó eredeti alakja; a régi törökben lánccal egymáshoz kötött szekereket jelent, melyek négyszögű erősséget alkottak'; (uo.) tabur 'egymásnak háttal álló, négy sort képező, négyszög alakú katonacsapat, ágyúosztag stb., mely minden oldalról szemben áll az ellenséggel s erősséget alkot: 1000 emberből álló csapat'; (RADLOFF) tapqur 'öv; sánckaró-fal; sor, vonal, különösen ló vagy más állat 6orban felállítva: szekérvár'; (RADLOFF) tabyur 'öv, sánckaró-fal'; — oszmánli é6 krími: (RADLOFF) tabur 'szekérvár'. Egy tapqur és egy tabur alak állanak tehát egymással szemben. A kettő közül kétségkívül a tapqur az eredeti. Számos példánk van arra, hogy hasonló helyzetekben a q hang a törökben j-vé változik, amely azután bizonyos nyelvjárásokban el is tűnik. Erről a jelenségről eléggé világos ismereteink vannak, bár rendszeresen még senki sem tárgyalta, és bár még számo6 idetartozó részletkérdés vár megoldásra. Azt mondottam, hogy a kérdést rendszeresen még senki sem tárgyalta, helyesebben azonban azt kellett volna mondanom, hogy a kérdést a fenti értelemben nem tárgyalták még rendszeresen. Ugyanis B ANG, a berlini egyetemnek nemrég elhunyt turkológu8 tanára, meglehetősen hosszasan foglalkozott a kérdéssel utolsó cikkében, az Ungarische Jahrbücher XIV. kötetében, a Turkologische Briefe hetedik darabjában. BANGnak az a véleménye, hogy bizonyos hasonló esetekben 8 > ' > > q fejlődés történt, pl. at 'ló', dativu6a ata > at'a > atya > atqa. B ANG bizonyítása — bár a részletekben 6ok jót és érdekeset mond — nem meggyőző. Nem lehet tagadni, hogy a törökben van egy q *> y > fi fejlődés, ellenben a B ANG által feltett fejlődésnek a régibb és újabb időből ismert török 293
