Magyar Országos Tudósító, 1941. október/1

1941-10-06 [262]

AZ ARADI SZÖVET?,. .0 GYÁSZÜNÍVEPÉLYS«. Az Aradi Szövetség a Délvidéki Otthonnal karöltve hétfőn délelőtt gyászünnepélyt rendezett. Az ünnepség a Kel. t-szóbor megkoszorúzásával kezdődött, Póka-'Tivny Aladár, az Aradi Szövetség üv. elnöke tette le reygel.. 9.órakor a szoborra az Aradi Szövetsé.g koszorúját néhány megemlékező szÁ kíséretében. Délelőtt fél 10-kor a Ferenciek-templomában ünnepélyes gyászmise volt, amelyen páter Uzdóczj^ Zadravetz István ny. tábori püspök mondott szentbeszédet. Megemlékezett gyászbeszédében az aradi 15 vértanú hősiességéről és összehasonlította az 1848-as szabadság>iaro vezérlő eszméit a mai idők és a mai háború szabadság gondolatával. Délelőtt 11 órakor a Szövetség a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében gyászülést tartott. Az ülést a Budai Dalárda Himnusz-a nyitotta meg. Ezután vitéz báró Urbán Gáspár Jásznaaykunszolnok vármegye főispánja, az Aradi Szövetség elnöke mondott beszédet. - Megállunk egy percre ebben az esztendőben Iis erőt, kitartást,, buzdítást meríteni hazánk nagyjainak dicső tetteikői,.'De az idei emlékezés súlyos Időkbe esik és újból csak Itt ünnepe ihat uruk, távol Aradtői, távol szeretteinktől. De a megerősödött ország vartáján kettős őrszem áll és ezért mi aradlak is bizalommal tekinthe. tünk a jövőbe; De csak ugy, ha ml is, Itt is vállaljuk az áldozatos életet, vállaljuk éppen ugy, mint hős katonáink oda^kint a harctéren. Ott jsell állnunk a harcoló magyar katona mellett és ezen mai igyászünhepen is árra kérjük az Istent, hogy vigye diadalra a magyar katona munkáját, harcát, küzdelmét/ melyért mi is élünk, vagyunk és ha kell meghalunk^-fejezte be beszédét vitéz báró Urbán Gáspár.Ezután Komis Gyula m.kir. titkos tanácsos, egyetemi tanár mondott emlékbe szedet. Beszédében hangoztatta, hogy míg az 1848 utáni elnyomás nyugati műveltséggel nehezedett az országra, addig a trianrni kényszerbéke balkáni népet hozott a magyar határokon belül. A nemzet önmagát tiszteli vértanúiban - mondotta Komis Gyula - ők a magyar földért az itt lakó népekért ontották vérüket. Ezután foglalkozott Kornis Gyula a vértanuk származásával ós kifejtette, hogy hiába voltok idegen nevüek az aradi vértanuk között, magyar föld szülöttei-voltak és a szabadság eszméjéért,a magyarságért életüket is áldozták. Beszéde további során foglalkozott azokkal az' ' eszmékkel, amelyek az 1848 utáni idők vezérlő gondolatai voltak. A mindvégig érdekes tudományos előadásért báró Urbán Gáspár elnök mondott köszönetét, a ' Biró Anna, a Nemzeti Szinház tagja mondott el ezután hamm I költeményt, majd Páter Kun Lajos Minorita-rendi atya a-ondott záróimat és fohászt. Végül a Budai Dalárda a Szózatot énekelte,/MOT/K,