Magyar Országos Tudósító, 1940. december/1
1940-12-14 [242]
föüre Tibor serlegbeszéde. Folytatás 2,/ - De rá kell Itt mutatnom arra az Igazságra,, hogy egy mép, egy nemzet életében a külpolitikát és a belpolitikát egymástól drasztikusan elválasztani nem lehet. Az a felmerült gondolat, hogy nálunk más a külpolitika és más a belpolitika, nyilván csak csökevénye a Monarchia fennállásának idején kialakult helyi érdekű politikai felfogásnak, A világháború előtti időkben speciális magyar külpolitikáról beszélni sem lehe • tett, A magyar külpolitikai gondolkozás a magyar társadalomban nem fejlődhetett ki s ezért tul sokat foglalkohott belpolitikával és fájdalmasan kev#eset külpolitikával. Örvendetes változás ezen a téren csak a legutóW>l időben mutatkozik, annál jobbén kell tehát igyekeznünk, hogy a most kí>^ vetkező években megteremtsük a'teljes kapc silat;ot és egyenrangúságot bél* politika és külpolitika között. Semmiből kell^megteremténünk diplomáciai szervezeteinket, ki kellett alakitanunk külpolitikai elgondolásainkat, elképzelhetetlenül nehéz viszonyok között. Hogy ezt ilyen rövid idő alatt elértük, igazolja, hogy a magyarság már Ázsiából magával hozta mindazokat az államalkotó és államszervező képességeket, amelyekkel európai tényeződ vé vált. - Ezért kell örömei üdvözölnöm különösen azokat, akik ennél az asztalnál összeültek és akik évek komoly munkájával-elsősorban a magyar tfjuságot akarják a jövő eshetőségeire előkészíteni.Azáltal, hogy ma az önálló Magyarország, önálló külpolitikát is folytat, természetesen ki»5ro&ag magyar külpolitikát, megszűnt az a bifurkáció is,amely kül-és belpolitika között valanlkor fennállott. Ma már nem mondhatjuk azt, hogy más a külpolitika és más a belpolitika, mert a kettő egymás nélkül, az egymásba való kapcsolódás nélkül el nem képzelhető,, legalább is eredményesen nem folytatható. A legkoncepciózusabb kormányé nb'k, a legzseniálisabb külügyminiszter sem boldogulhat, ha nem érzi maga mögött az ország egységes közbélem ínyét, ha nem hivatkozhat külső ós belső vonatkozásban egyaránrt olyan politikai állapotokraj amelyek elgondolását megerősítik, azoknak végrehajtását lehetővé teszik, - A belsőpolitikának vannak a külpolitikátojf üggetlen el ágazásai, ez a tény azonban semmit sem vesz el az előbbi tétel igazságából. Európa uj helyzetének kialakulása, a szociális gondolat mind teljesebb győzelme egyre csökkenti a különbségeket a belső és külső politika között, s mind töbj^cölcsönhatást létesít a két terrénum között. Egy kétségtelen: az a nemzet, amely belső életében nem tud egységes elgondolást kialakítani, nem tud a tényekben és a lelkekben egyaránt megnyilvánuló öszszetartáit létrehozni, nem tudja elvetni magától a régmúlt eseményeiben gyökerező belső visszavonást, az a nemzet nem foglalhat el megfelelő helyet a népek és nemzetek nagy társadalmában, A legutóbbi két évtized so* rán, amikor a külföldön tárgyaló kormányfér fiakat itthon, a fórumon, a képviselőházban, vagy a sajtóban hátba támadták, őket kompromittálni igyekeztek . J: ezzel nem egyszer mérhetetlen kárt okoztak az országnak. Intő példa ez minden szélsőséges törekvés számára, amely a maga egyébként kétségbe nem vonható hazafias és nemzeti elgondolásában, belső politikai nehézségeket támaszt, megmozduló lelkiismeretét p dig azzal a helyt nem álló frázissal próbálja megnyugtatni, hogy más a külpolitika és más a. belpoliti ka. - Hirdessétek ti is baráJbaim ezekben a mai nehéz időkben az államvezetés zavartalanságának szükségét, amikor igazán nem közjogi viták, vagy apró-cseprő pártsérelmek panaszolásának kuruc-labanc korszakát éljük, hanem, amikor a magyar igazság teljes érvényesítésére kell töreked* nünk. A tisztultaftb uj felfogás, a politikai józanság és érettség uj szelleme meg tudja majd Ítélni, mit tehetünk és mit kell tennünk, ha valóban az ország érdekeit akarjuk szóihálni és nem pártérdekeket vagy személyi érdekeket. Bü ffi olna ezt az örvendetesen jelentkező, tisztultabb felfogást I ujra megzavarni. Nemzeti életünk kifejlődését, a nagy magyar sorsközöséóg .tudatának megerősödését, a társadalmi osztályok közötti szociális igazság kialakulását csak igy várhatjuk s csak igy érhetünk el oda, hogy a h magyarság újra múltjához, népi és nemzeti erőihez méltó szerepet - töltsön "Tbe a Kárpátok medencéjében. /Folyt, köv./J, Ú . _ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR T,T"L
