Magyar Országos Tudósító, 1940. október/2
1940-10-21 [239]
Vasárnap dóiban iktatta be az Ereklyéi Országzászló Nngybizottsága a ^Pestvármegye által Szatmárnémeti, Gödöllő község részéről Nagybánya, Vác által Szaraosujvár városoknak, valamint a ceglédi B a ross Szövetség részéről Szilágycseh, más pestmegyei elszármazottak részéről Gyergyócsomafalva ós Marosjára részére felajánlott országzászlókat. Délben Ceglédről több egyesületből alakított irredenta staféta futott be a budapesti országzászlóhoz és nevükben Piros István tett jelentést vitéz Endre László dr. alispánnak. Az ünnepségen megjelent az EONB egész vezetősége, Pestvármegye tisztvisiüői igen nagy számban, a hazai örmények küldöttsége és sokan mások. Az őrségváltásra a Szent István Piuotthon és a pestkörnyéki MOVE-szakaszok vonultak fel az Országos Pó s tászenekarral. A Himnusz és a Hiszekegy elhangzása után az EOíIB nevében Sebestyén Im^e dr. kúriai biró mondott megnyitót, köszöntötte Pestvármegye képviselőit, rnajrl a sokezerfőnyi közönség zugó éljenzése közben vitéz Endre L a szló dr.,Pestvármegye alispánja tartotta meg nagyszabású beszédét, - Amidőn itt az ország szivében hat Pestmegyéből származó országzászlót iktatunk be a felszabadult Erdély részére - kezdte beszédét az alispán - szeretettel köszöntöm azokat, akik hazatértok ezeréves hazájukba. Elsősorban azokról beszélek, akik hűséggel, hittel várták azt a pillanatot, amikor hazatérhetnek. Köszöntöm a három régi erdélyi nemzetea, a magyart, székelyt és a szász népet. Mi nem osztályozunk magyar és magyar között, de tudni kell, hogy huszonkét éves rabság alatt mi itt az elnyomorítottam, de mégis szabadon megmaradt hazában jobb helyzetben voltunk, mint azok a véreink, aki': még csak szabadon sem vehettek lélegzetet, nem érezhették magyarul, mert lecsapott rájuk az önkény és a durva erőszak és a r knak kemény küzdelemmel kellett helytáll ni ok, hogy megőrizhessék magyar? gukat. Ezek jobb magyarok voltak, jobbak, mint mi, mert többet kellett niök magyarságukért. Meg kell áll apitanunk, hogy a fajiságnak és népis._ ek mostani konfliktusában, amelyben élünk, még egy nép volt hűséges, kiemelkedően kitartó magyarsága mellett, és ez az örménység, amelynek tagjai közül egyet^sem láttunk a nemzetellenes táborban, vagy a destrukció frontján annakidején, ók mindenkor száz százalékos magyarok voltak, ha más faji és vérségi kötelékből származtak is. i - Elsősorban a hazatért magyarokat üdvözöltem, de mi nem vagyunk türelmetlenek azok iránt sem, akik ugy érzik, hogy nryn hazatért ..k, hanem csak visszatértek Magyarországhoz. Ezek felé várakozással tekintünk, •bárjuk, hogy levonják a hűség konzekvenciáit fajuk és hazájuk iránt, H a azonban ugy érzi':, hogy ez az ország, amely' ezer esztendős fundamentumán védelmet, jólétet és biztonságot nyújtott ne]m.k, mégsem a hazájuk, ugy hagyjál: el ezt a földet. Ez a föld az ezeréves-Magyarországé, mindig magyar volt és magyar marad. Ha ezt valamelyik itt élő faj nem értené mer', ugy vállalja a következményekot. - Tudnunk kell azt is, hogy Trianont nem csupán külső, hanem belső okok is előidézték. Külső volt a nemzetközi zsidó szabadkőművese ég, amely már ötven évvel ezelőtt jelentkezett, majd a bázeli cionista kongresszus, amelyet 1897-ben tartotiak, már körvonalazta az E u ró p a lezüll esetésére indított munkát, Princi dg olyóját a párisi és belgrádi szabadkőműves.páholyok irányitották és 1917-boh négy pontban állapították mog Európa uj határait, ^amivel megásták Magyarország sir ját, A zsidók keze mindenkor kiütközött és munkájukban jelentkezett a szabadkőművesség, akár forradalmi vezér, akár egy vezérigazgató tett valamit. Do a német és olasz tisztul ág elsöpörte a szabadkőműves bomlasztást és a tengely munkájához vezetett,, amelyet tulajdouképpsn magyar elgondolás váltott ki, Gömbös Gyula mui ja, aki megérezte a helyes irányt, káros j - Levonjü a múlt tanulságait és lerázva a külső és bel ("erők befolyását -s mintahogy ragteremtett^ük a magyar jövő felé zető utat, megteremtjük az igazi magyar egységet is, a Korpátok M a gya> t . szagában. /Eolyt.köv,/
