Magyar Országos Tudósító, 1940. március/2
1940-03-16 [224]
. ... „ v y. f — Budapest, 1940. március 16. MVj • •^\^ / XXII.évfolyam, 74.szám. HÍREK . ÁRVÍZ MIK'ITI PORO^0M3ESZÜÍ!TETÉSEK. A m. kir. államvasutak Igazgatóságától ryert értesülés szerint a Magyar Országos Tudósite jelentií hz árviz »kozta r ályar©ngálások miatt ezido szerint a következő vonalakon szünetel & forgalom? Ludány-Nógrádszakáll, Zal szontgrot-Sármellék, Zsit ,? afödémes-Bohaly-Hull, Tokod-Knnavölgyibérya-Sárisépj KaposvárSiófok, Kaposvár—Sz ige tv ár, Osz topán-lengyeltóti, ^aposví'r-üj dombóvár, %gy a tá<?.-Lábod, Villány-Magy arbo'ly T Okorág-Kárádpuszta-Sellye, Ujdombovár-MágócS—filSómocso 1 ád, Ujdombovárila ezőkemárom-^zabadhidvég, Keszőhidegkut-Gyönk-Tamásima jsamiklósv ár, Balatonszentgyörgy-Komárvár»s, Ujdombovár-Gárisáp, ezenkivü^i Szige tvár-Darány, Ukk-TBrje, JánosházaUkk, Ménesmajor-Eloszállás, Barcs-Babocsa állomások között a forgalmat átszállással tartják fenn, A pályahelyre állítási munkálatok mindenütt folyamatban vannak./MOT/B. KELETEURÓPA ÉS A LATII3SÁG - TAMÁS LAJOS ELŐADÁSI-. Dr, Tamás ^jos^ogyeteni ny, rk, tanár igen érdekes előadást tartott szombaton ú'lután a Pázmány liter Tudományegyetem bölcsészettudományi karán "E<m.etourópa és a latinság"' cimrael, ^evezetőjében mindenekelőtt vázolta a Krisztus utáni II, század foniosabb' eseményeit^ kifejt«% hogy Róma a balkáni tartományok meghódítása után átlépte az Aldunát és l r aján császár uj provinciát szervezett, amely a mai Erdélyt is magában foglalta, Így a Kárpát^cdeneébon P a nnón- la mellett egy második provincia is keletkezett, Daeia sorsa azonban mostohább volt, mert nem védte a Duna vonala és igy a népvándorlás végit: is a rónai, let megbénulását és a provincia feladását okozta.* Az „ex tot© orbe Romano'össaíverbuvált telepesek utódait Aurélianus császár áttol építette a Duna balpartján életrehivott Dácia Auréliánába. «. lat. nság ettől kezdve a hatalmasan'megerősített dunai határ- mögött : a lmácia, Bosznia, Szerbia és 3ulgária északi felében virágzott egészen az T. századik. Az oláh sikságon is Erdélyben ezidétájt gotók^ vandálok, longobárdok, taifálok, gepifiák, szarmaták és a hunok uralkodtak több-kevesebb ideig, A latin civilizáció számára először Dácia Trajána veszett el, majd több, mint loo évvel később ? a nnó n ia is, azért kséőbb, mert az ot, tani uralom életképesebbne' bizonyult,' Eyes tudo s ok szerint - fejtegette az előadó -'Pannóniában a ég a honfoglaló magyarok, is találtak ró»~,ai pásztoréi emekot, Sá«iábaja azonban már 2eo-26o körül megszűnnek a feliratok és ezt a vádé' ot Öútia .ós föklavenia néven emi égetik a krónikások-* A'balkáni latinnyelv'i provinciák népess ige az 7, századtól kezdve lejtőre jut. Körülbelül ékkor indul meg a szlávok benyorml ás a a bizán ci birodalom területére és enne' eredmém.ye a fiisziget lassú elszl ivositása lesz, A vároülakó és földnives la'-°gság elveszti ősei nyelvét, s csak a 6oo éves bal" ánl ró^ai uralom alatt romanizáló c iott t Tyák-Illir pász torok, - a mai románok ősei - túrtak kibújni a szlávság asszimiláló ereje alól. Ezek ugyanis pásztori életforma zárt közösségében éltek, s 1 ry nem nyújtotta!" a' - kora felületet az elszlávositó erőknek, mint a s:'. videkon a szláv okkal együttélő ronanizált * elemek. E z a pásztorkodással foglaikc zó népi réteg az egyetlen, amely mindmáig megőrizte a félszigeti népi latinság nyelvét, A bizánci kró n ikások a X, szazad végétől kezdve emiégetik a blaci nevű népet, amely lassanként á szélrózsa minden irányában szertevándorolt és 1210-től kezdve már a hajdani Dáola-1 ra jána területén is felbukj kaat„ Esek a pásztorok másirányu vándorlásol: révén el jutomta' - x 3 ztriába, 'Macedóniába és Dél-or oszorszá^on keresztül a iv aukázuoig, ^Vj • A keleti lak sságot általában elnyelte a szlávság, - a^ //román pásztorok kivételével -isiig nyugaton a germán hokitok is az ősiakó uj/1 atin népek egyesülésiből újlatin államok indultak fejlődésié'.
