Magyar Országos Tudósító, 1938. március/1

1938-03-02 [176]

1, törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. március 2. — A KISKORÚ KERESMÉNYÉVEL NEM RENDELKEZHET SZÍ.BAHON, A budapesti kir. törvényszék, mint fellebbezési biróság dr. ^ombory Dezső tanácselnök vezetése mellett érdekes perben hozott végitéletet. A tény­állás szerint Árvái Mroly zenész külföldi turnén szerepelt Szilágyi Ar­túr karmester zenekarában. Tekintettel arra, hogy Arvai Károly a turné idején, sőt még ma is kiskorú, az alkaImaztatási szerződését nevében édesapja, Árvái Gyula kötötte meg, aki egyébként szintén zenész. A szer­zsődéses megállapodás szerint az apa kikötötte, hogy Szilágyi Artúr kor­mester csak 6o pengő zsebpénzt folyósithat a fiúnak, a többi keresményt pedig köteles az apa kezeihez folyósitani. Ezt a megállapodást a felek hosszabb időn ét betartották, de később Szilágyi nagyobb összegeket adott Árvái Károlynak, ugy hogy az apa emiatt beperelte a zenekari karmestert 3oo pengő tőke és járulékai iránt. A törvényszék mint fellebbviteli bi­róság tényként állapította meg, hogy Árvái Károly mint kiskorú fenntar­tásáról nem önmaga gondoskodik, tehát arról, amit szolgálata vagy munká­ja által szerez, szabadon nem rendelkezhetik. Ilyen körülmények között az apja jogosítva volt meghatározni, hogy a fia mennyi zsebpénzt kaphat és a kiskorú keresményéből milyen összeg adandó át az apának. A törvény­szék ez alapon marasztaló Ítéletet hozott, kötelezte az alperest, hogy térítse meg az apának azokat az összegeket, amelyeket jogosulatlanul fo­lyósított a liskoru száméra. /MOT/ G. — - FÉRJES ASSZONY KÖTHET-E LEÁNYKORI NEVÉN TŰZBIZTOSÍTÁST? Balogh Istvánné 66oo pengő" tőke és járulékai iránt pert indított az Anker biztosító részvénytársaság ellen, A felperes ingatlanét és gazdasági fel­szerelését tüz ellen biztosította az alperesnél és a kereseti összeget a biztosítás időtartama alatt bekövetkezett tüzkér fejében követelte. A törvényszék előtt megtartott tárgyaláson az alperes a kereset eluta sitá­sát kérte, mert a felperes a biztosítás megkötésekor a közlési kötele­zettséget megsértette, mert nevét elhallgatta, illetve leánykori nevén kötötte meg a tűzbiztosítást. Az Anker előadta még azt is, hogy a fel­peresnek elhalt első férje volt korábban a biztosító ügyfél, akivel szem­ben két gyanús tüzeset miatt az üzleti összeköttetést megszakították. Ha tehát a biztosit 0 társaság tudta volna, hogy a felperes kinek volt a fe­lesége, akkor a tűzbiztosítás! ügyletet vele nem kötötte volna meg. A törvényszék az alperesnek ezt a kifogását nem tette magáévá és marasztaló Ítéletet hozott, végrehajtás terhe mellett kötelezte a biz­tositöt, hogy 66oo pengő biztositasi tőkét és 6oo pengő perköltséget ti­zenöt nap alatt fizessen meg. Az Ítélet indokolása szerint a felperes­nek első férje meghalt és ha ennek életében történtek is gyanús tüzese­tek, az ilyen tüzokozás oka a férj elhalálozása folytán megszűnt, A biz­tosító társaság a per során semmi adatot sem szolgáltatott arra, hogr a most felperesként szereplő asszony ténykedése vagy magatartása lett vol­na a tüzek keletkezésének okozója, illetve, hogy az asszony a korábbi tüzek keletkezésével okozati összefüggésbe lenne hozható. Teljesen kö­zömbös, hogy az ingatlanok a mostani és a korábbi biztosítás tekinteté­ben azonosak. /MOT/ G,

Next

/
Oldalképek
Tartalom