Magyar Országos Tudósító, 1938. március/1
1938-03-02 [176]
1, törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. március 2. — A KISKORÚ KERESMÉNYÉVEL NEM RENDELKEZHET SZÍ.BAHON, A budapesti kir. törvényszék, mint fellebbezési biróság dr. ^ombory Dezső tanácselnök vezetése mellett érdekes perben hozott végitéletet. A tényállás szerint Árvái Mroly zenész külföldi turnén szerepelt Szilágyi Artúr karmester zenekarában. Tekintettel arra, hogy Arvai Károly a turné idején, sőt még ma is kiskorú, az alkaImaztatási szerződését nevében édesapja, Árvái Gyula kötötte meg, aki egyébként szintén zenész. A szerzsődéses megállapodás szerint az apa kikötötte, hogy Szilágyi Artúr kormester csak 6o pengő zsebpénzt folyósithat a fiúnak, a többi keresményt pedig köteles az apa kezeihez folyósitani. Ezt a megállapodást a felek hosszabb időn ét betartották, de később Szilágyi nagyobb összegeket adott Árvái Károlynak, ugy hogy az apa emiatt beperelte a zenekari karmestert 3oo pengő tőke és járulékai iránt. A törvényszék mint fellebbviteli biróság tényként állapította meg, hogy Árvái Károly mint kiskorú fenntartásáról nem önmaga gondoskodik, tehát arról, amit szolgálata vagy munkája által szerez, szabadon nem rendelkezhetik. Ilyen körülmények között az apja jogosítva volt meghatározni, hogy a fia mennyi zsebpénzt kaphat és a kiskorú keresményéből milyen összeg adandó át az apának. A törvényszék ez alapon marasztaló Ítéletet hozott, kötelezte az alperest, hogy térítse meg az apának azokat az összegeket, amelyeket jogosulatlanul folyósított a liskoru száméra. /MOT/ G. — - FÉRJES ASSZONY KÖTHET-E LEÁNYKORI NEVÉN TŰZBIZTOSÍTÁST? Balogh Istvánné 66oo pengő" tőke és járulékai iránt pert indított az Anker biztosító részvénytársaság ellen, A felperes ingatlanét és gazdasági felszerelését tüz ellen biztosította az alperesnél és a kereseti összeget a biztosítás időtartama alatt bekövetkezett tüzkér fejében követelte. A törvényszék előtt megtartott tárgyaláson az alperes a kereset eluta sitását kérte, mert a felperes a biztosítás megkötésekor a közlési kötelezettséget megsértette, mert nevét elhallgatta, illetve leánykori nevén kötötte meg a tűzbiztosítást. Az Anker előadta még azt is, hogy a felperesnek elhalt első férje volt korábban a biztosító ügyfél, akivel szemben két gyanús tüzeset miatt az üzleti összeköttetést megszakították. Ha tehát a biztosit 0 társaság tudta volna, hogy a felperes kinek volt a felesége, akkor a tűzbiztosítás! ügyletet vele nem kötötte volna meg. A törvényszék az alperesnek ezt a kifogását nem tette magáévá és marasztaló Ítéletet hozott, végrehajtás terhe mellett kötelezte a biztositöt, hogy 66oo pengő biztositasi tőkét és 6oo pengő perköltséget tizenöt nap alatt fizessen meg. Az Ítélet indokolása szerint a felperesnek első férje meghalt és ha ennek életében történtek is gyanús tüzesetek, az ilyen tüzokozás oka a férj elhalálozása folytán megszűnt, A biztosító társaság a per során semmi adatot sem szolgáltatott arra, hogr a most felperesként szereplő asszony ténykedése vagy magatartása lett volna a tüzek keletkezésének okozója, illetve, hogy az asszony a korábbi tüzek keletkezésével okozati összefüggésbe lenne hozható. Teljesen közömbös, hogy az ingatlanok a mostani és a korábbi biztosítás tekintetében azonosak. /MOT/ G,
