Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1
1937-12-10 [169]
— -JÓKAI MÓR ÖZVEGYE A TÁBLÁK IS ELVESZTETTE SZERZŐI JOGDÍJ IRÁNT INDITOTT PERÉT• Jókai Mór ötvenéves irói jubileumának ünneplésére 1893 év folyamán országos mozgalom indult meg. A rendező-bizottság, amelynek élén báró Eötvös Lóránt állott elhatározta többek között azt is, hogy Jókai regényeiből egy száz kötetes jubiláris diszkiadást jelent létnek meg. A Révay Testvérek könyvkiadó vállalatot bizták meg a száz kötetes díszkiadás megjelentetésével. A Révay cégnek megállapodást kellett létesiteni a kiadói jogokra nézve azokkal a cégekkel és vállalatokkal, amelyek korábban Jókai val kötött szerződés alapján először adták ki a Jókai regényeket* Ez a megállapodás a korábbi kiadókkal létrejött és ezt köyetőleg jelent meg a száz kötetes jubiláris regénysorozat, Behány esztendővel ezelőtt Jókai Mór özvegye pert indított a budapesti kir. törvényszék előtt a Révay Testvérei: Irodalmi Intézet R.T.. ellen, amelytől a jubiláris kiadással kapcsolatban szerzői jogdijak elszámolását követelte. Főként azon regények után követelt az özvegy jogdijakat, amelyeket utóbb 19o3 év folyamán jelentettek meg. Keresetében Jókainé azt á llitotta, hogy néhai fér je f annakidején minden ellenérték nélkül engedte át a külön kiadásokat a Ré'váy Testvéreknek s ez köteles a jövedelmekről elszámolni annál is inkább, mert a megkötött szerződés értelmében a regényei: bolti ára után öt százalék járt szerzői jogdij elmén neki. Részletes elszámolást követelt tehát az alperestől. A Révay Testvérek a kereset elutasítását kérték. Részletes védekezést terjesztett,llo, amelynek során becsatolt akazt a szerződést is, amely a regények kiadásáról közte és néhai Jókai Mór között annakidején létre jött. Hivatkoztak arra, hogy Jókai Mór az összkiadásban megjelenő valamennyi müvének kiadói jogát örök időkre a Révay Testvérekre ruházta át, A törvény szék előtt hosszas bizonyítási eljárást folytattak le, amely nek eredménye után a biróság Jókai Mór özvegyét keresetével elutasította , Fellebbezés folytán most került ez az ügy tárgyalásra a budap sti kir, Ítélőtáblán dr. Verner László tanácselnök vezetése mellett. kir, Ítélőtábla foglalkozott azzal a felperesi tényállítással, hogy néhai Jókai Mór csakugyan minden ellenért']: nélkül engedte-e át a kiadási jogdíjat a Révay Testvérek számár--. E távgyben megállapította a tábla, hogy az özvegy álláspontja nem helyes, mert Jókai Mórnak a Révay Testvérek 'Ital megjelentetett összki- dás után nagy anyagi és erkölcsi érték jutott, iünyagi érték volt az, hogy ez összkiadás első ezer előfizetője után néhai Jókai Mór loo.ooo forint tiszteletdíjat kapott és a további eladott példányok után külön szerzői jogdíjat is folyósítottak számára. A tábla szerint ezenfelül megbecsülhetetlen erkölcsi sikert jelentett P; összkiadás megjelentetése, .amely Jókai ötvenéves irói jubileumait'is megfelelő módon örökitette meg, Téoykónt állapította meg a tábl azt is, ' hogy Jókai Mór életében azokat a külön szerzői jogdijakat, amelyeket az özvegye keresetében 1894 évtől kezdve érvényesít, sohasem követelte, mert; tudta, hogy ahhoz a szerződés értelmében joga nincsen. Kimondotta tehát tábl:, hogy az alperes a Jókai regények után a szerzői jogdijakról az özvegynek elszámolni nem köteles, mert azokból a felperesnek semmi sem jár. Ez alapon a tábla is elutasította Jókainét keresetével s mint pervesztest loöo pengő perköltség megfizetésére kötelezte. /MOT/G.
