Magyar Országos Tudósító, 1936. április/2

1936-04-17 [138]

r u v t% n w o /A K02CNTI VALKSZTMANY üLbSE, Folytatás 1./ felülvizsgálatát azonban a központi választmány végzi, tehát ha esetleg hibák fordultak elő, akkor azok reparálására a központi választmány van hivatva, Bechtle r Péter volt az első felszólaló. Hevesen tá­madta az összeiró közegeket és a statisztikai-hivatali kirendeltséget, mint akik munkájukat felületesen és hanyagul végezték. Ezek eredménye a z, hogy tízezrével hí gyták ki a névjegyzékből a választásra jogosultakat. Megszegték azt a megállapodást is, hogy azoknak a választói jogosultsá­gát, akik mar az előző névjegyzékben is fel voltak véve, nem veszik szőrszálhasogató vizsgálat alá. Ennek éppen az ellenkezője történt,^Né­zete szerint az egész összeírásért a főváros adminisztrációja felelős. Tiltakozik ez ellen az eljárás ellen, és követeli, hogy vonjak felelősség­re azokct, akik negligálták a törvény rendelkezéseit e Ezután több sérel­mes esetet jelent be e Kabakovic s József azt hangoztatja, ' hogy az össze­írok a szükséges hozzáértés nélkül végezték az összeírást* Voltak egész házak, ahova el sem mentek. Egy magyar állampolgársággal biró diplomás embert is kihagytak a választói névjegyzékből, akinek választói jogosult­ságához pedig éppen jellegénél fogva semmi kétség nem férhet. Megdöbben­tőnek találja azt, hogy 660 o 000 összeirottból mindössze 354.000-at vettek fel az ideiglenes névjegyzékbe, ami azt jelenti, hogy az összes­Írottak közül ötven százalékot kihagytak e Konkrét esetek felsorolása után elismeri, hogy a kihagyások nem véglegesek, mert jogorvoslattal lehet élni, de a tapasztaltak felett mégsem lehet napirendre térni. Ezután in­ditványt tesz, hogy a központi választmány a maga kebeléből küldjön ki osztályokat., az összeirt anyag felülvizsgálása céljából, B ü c h 1 e r József azt hangoztatja, hogy a választói jo­gosultság törvényadta jog, amelyhez senkinek sam szabad hozzányúlni és főleg nem lehet azt függővé tenni az összeiró közegek elhatározásától. Tendenciát lát a szocialisták ellen, mert egyes körzetekben csak a szo­cialista szavazókat hagyták ki az összeirások alkalmával. Feltűnőnek és ' aggályosnak tartja s hogy 650„000 összeirási Ívből 206,000-et félredobtak, Felhivja az összes párt oktt, hogy párt külön jség nélkül fogjanak össze egy becsületes es tiszta névjegyzék előállítása érdekében, A továbbiak­ban kifogásolja még azt is, hogy a választói névjegyzékek kifüggesztését nem ellenőrizték, amelynek következménye az volt, hogy sok helyen szokat egészen eldugtak, vagy olyan helyre tették, ahol nem lehetett azokat meg­találni,, Ezu'-.n hnrom indítványt nyújtott be. Az elsőben indítványozza, hogy k-.rjek fel a polgármestert, hogy a hivatalból észlelt szabálytalan­ságok miatt a fegyelmi eljárást haladéktalanul inditsa meg, A második in­dítványában azt jayasöijjá, hegy a központi választmány a polgármester utján irjon fal a belügyminiszterhez, hogy a választók összeírásának mai módját & választójogról alkotandó törvényjavaslatból mellőzze ós már a választók alepösszeÍrásánál állítsa vissza az összeiró küldöttségek mű­ködés ét 0 A harmadikban azt indítvány ozza, hogy a polgármester készíttes­sen mididen közponoi válts szím ányi ülésre olyan jelentést, melyben körzeten­ként legyen kimutatva a választójogi névjegyzékben felvettek és kihagyot­tak száma-, ' % v ö r ö 3 v á r y Miklós felszólalása után U s e t t y Bé­la szólalt fel. Elsősorban is azt hangoztatta, hogy nem tudja megérteni az ellsnzk felháborodását, amihez tulajdonképpen semmi jogos és alapos okot nem lát. Tökéletes névjegyzék nem volt a múltban ós a jövőben sem lesz, mert • ilyet csinálni teljes lehetetlenség. Az ellenzék által fal­sorolt -s Sérelmesnek látszó adatok egyoldalú bemondásokon alt.púinak. Az ilyenek mindig ki vannak színezve, mert a felszólalók felelősség nélkül emelhetnek vádakat- /Polvtatása következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom