Magyar Országos Tudósító, 1936. február/2
1936-02-27 [135]
K 3 Z 1 r a t. TI zenKiieauüu in. Budapest, 1936. februrár. 27, ;// ';^>- XVIII. évfolyam, 48. szári EGYHÁZI HÍREK / BETHLEN GÁBOR 3Z0V" TT G LMLÉKVAC SORÁJA. Folyt. 2/ Egy modern értelemben vett álamhoz elsősorban fejedelmi hutalom kell. Alá kell húznom, hogy Bethlen GaHornak e téren könnyebb dolga volt mint a tulajdonképpeni királyi Magyarosaiéban, vagy a ily ugat i államokban, ahol aunaaern nemaeti, ki ár 1^1, vagy fejedelmi hatalomnak a kinyilvánítását akadályozta a túltengő önző rendiség. Erdély, ez nem volt meg, neki tehát könnyebb dolga volt felépíteni ezt a fejedelmi hatalmat. De a sok balsaerencseközött a magyarságnak szerencséje volt, mert a rendiség hiánya lehetővé .tette egy önálló, erős, talán erősebb nemzeti rc'ne saansz lassú előkészítését egy nem mindig nemzetles Irányú királyi hatalommal szemben. Ahhoz, hogy ezt megalkothassa három dologra volt szüksége. Az alkotmányon és a fejedelmi hatalom felépit-sn kívül szüksége volt erős, hatalmas gazdasági és pénzügyi szerveztre. Nem a fogalakozásembeli elfogultságom vezet, aha azt mondom, hogy nayba sok hasonlóságot találunk a pénzügy- kereskedelem és gazdaságpolitikái? n, az akkori helyzet a mai helyaet között, mert akkor Bethlen Gábor zseniális meglátással megérezte, hogy nem helyezkedhetik a fejedelem magán gazdasági hat Imára egyoldalúan, telkét elsősorban a földre, mint naturáli gazdaságra^ amelyet pedig még hosszú -veken át mint egyéül helyes gazdasági rendszer a legfelvilágosultabb nyugati állaotoban is, különösen Franciaországban hirdettek a fizlokraták, de nekik egy zárt állam álláspontjára kellhelyezkednie, olyan zárt állam álláspontjára, amelynek helyzetében - Isten látja lelkünket, akaratunkon kivül - ma ls állunk. Ma, amikor a vakság és a nemzetközi elzárkózottság teljes aütarchiát, teljes visszaesést kényezrlt ránk a régi monarchlsták politikájával, amely tilalmakkal és elzárkozottaággal a "többet kivinni, mint behozni" álláspontjára kényszerít bennünket t akkor, ha visszatekintünk B ethlen Gábor gazdaság politikájára ezt látjuk, de nem mint sajnálatos .. visszaesást, hanem mint hallatlan nagy haladást' a fizlok. aták kezdetleges rendszerável szemben. Bethlen Gábornak anyagi eszközöket kellett te- . remtenie arra, hogy erőssé, naggyá hatalmassá tegye azt a kis országot, amelynek fejedelme lett. .J is a tilalommal, a monopóliummal djolgozott, a bányák jövedelmét mérte, de valami, hallatlan érzéssel tudta, hogy meddig lehet elmenni. 6 érezte azt, amit mi most érzünk, hogy a politikai kapcsolatoknak a gazdasági érdekek mellett kell üaladniók. o nemcsak a-• zért akart politikai k$csolatot létesíteni Velencével, hogy politikai erőforrása legyen, inem hogy ott eladhasson és onnan vásárolhasson. Behálózta követeivel ás gazdasági kiküldöttjeivel az egész : - ~"XX vllégotí Egészen csodálatos, hogy milyen uj praktikus eszméket honosított me^céhrendszerben, amelyet nagyra t...rtott, de amint a céh-rendszer a merev kartel politikára kkart áttérni, akkor nem Átalőtta idegen országból behívni az olcsóbban, jobban ás pontosabbars-dolgozó iparosokat, akiknek életét feltétlenül megkönnyítette, nehogy.! a kertelek kárso hatását megerezzék. Nagy nemzeti gazdasági goníoL t érvényesült nála, ...mikor megengedte a külföldi finyüzéel cikkek behozatalát, megengedte a kereskedelmet, mert a fogyasztói képesség emelkedésében látta a dolgok Igazi jobbra for ulásának útját/ugy van,ugy van/. Nem csak sikeres és szerencsés hódításaival, hanem kereskedelmi politikájával tette gazdaggá es naggyá az addig elesett Erdélyt. Az ő egész'állami berendezkedésének modern jellemvonása'volt a népjólét, amelyet mélységes szociáláS • 3 hatott át. Ez a kereskedelmi, gazdasági és' pénzügyi politika tette lehetővé azt, hogy erős hadsere^otl-tcsithessen. E hadsereg kiképzése,utánpótlása, vezetése, épugy legszem;; 1. esebb munkája volt, mint agazdasegi élet vesotése, mint a külpolitika vezetése és mint az állami élet minden ,/ egyéb megnyilvánulásának irányítása lé. Ez vezette külpolitikáját is, 1/1 amint rendezett alkotmány alapján állandósította a fejedelmi hatalmat, fi szilárd pénzügyeket teremtett és hadsereget szervezett. Ekkor gondolnaff tott külpolitikára is és külpolitikáját az jellemezte, hogy európai volt. j í Erdély volt az ő külpolitikája ás mindez csak azért, hogy magyar lehes| fi sen, ' • protestáns lehessen és a vallásszabadságért küzdhessen. 1 jj /Folytatása következik/ 2/5
