Magyar Országos Tudósító, 1934. július/2
1934-07-14 [105]
MIÉRT LEGYEN JOBB HELYZETBEN AZ ÁLLASHALMOZÓ? Erről a kérdésről van szó most abban a végzésben, amelyet a törvényszék MedZihradszky-tanácsa a napokban hozott. A végrehajtási törvény szerint tudvalevőleg valakinek a fizetéséből csak annyit lehet birói uton lefoglalni, amennyi a 2ooo pengő fizetésen felül van, vagyis 2ooo < pcngőnek a foglalás alól mentesnek kell maradni. A végrehajtási törvénynek ez az intézkedése érdekes jogi problémát idézett elő. Az egyik előkelő szabócégnek többszáz pengőre rugó követelése volt egy nyugalmazott banktisztviselővel szemben. Ezt a követelését a cég azonban sehogysom tudta behajtani, mert a volt tisztviselő a banktól való megválása után öt holyen, a toank érdekköréhez tartozó vállalatnál vállalt állást, mindenütt azonban csak jóval a 2ooo pengőn aluli fizetéssel. Ez az öt helyről húzott fizetése jóval meghaladta az évi kétezer pengőt, de mivel az egyes helyekről élvezett jövedelme mindenütt kevesebb volt kétezer pengőnél, nem lehetett fizetését lefoglalni, A végrehajtató ügyvédje erre a járásbírósághoz fordult és ott kérte, hogy a volt banktisztviselő több helyről húzott fizetését adják össze és az eredményből csak kétezer pengő maradjon foglalásmentes, A járásbíróság elutasította a kérőimet ós a törvényszék Medzihradszky-tanácsa most a következő érdekes indokolással hagyta helyben a járásbíróság toógzését: - A törvényszék, - szól a végzés indokolása - a maga részéről sem lát'fennforogni olyan okot, amely kielégitő magyarázatot adna arranézve, hogy a végrehajtási törvény humánus rendelkezései fol;/.tán ír' ért kell kedvezőbb helyzetbe hozni a több állással, illetve több helyről járó javadalmazással biró alkalmazottakat, ezek között különösképp az úgynevezett álláshalmozókat a csupán egy járandósággal biró alkalmazottal szembon. Dc azért önnek ellenére mégsem tekinthetett el a törvényszék a végrehajtást szenvedőre nézve felállított legkedvezőbb szabály alkalmazásátél, mert a végrehajtási törvénynnk ez a humánus mentességi szakasza a törvény vileigos és félreérthetetlen rendelkezésén alapszik. /MOT/ H. PÖR A GÖRL FÉNYKÉPE MIATT. A Király Szinház egyik görlje pert inditott az egyik újság ellen. A, lap leközölte a görl plcrot ábrázoló fényképét és tévedésből ogy/előkelő társadalmi állású hölgy nevét irta a fénykép alá, A görl azt állította keresetiében, hogy a lap nem tévedésből irta az előkelő hölgy nevét az ő fényképe alá, hanem szándékosan, mert ezzel a hozzá, hasonlító hölgyet előnyös képben akarja feltüntetni. A görl ezért kártérítést kért a laptél,'de a kúria Jakahffy-tanácsa most harmadfokon elutasította a keresetet, A kúria szerint a görl nem bizonyította, hogy a lap szándékosan irta az ő fényképe alá másnak a nevét. Ha pedig a névaláírás tévedésből történt, az még nem szolgálhat kár megállapításának alapjául, A görl személyiségi jogán ezzel még nem esett olyan sérelem, mely jogot adna nekl.ahhó.z». hogy erkölcsi kártérítést követelhessen, különös tekintettel arra, hogy a tévedésből feltüntetett név nem volt olyan, amely alkalmas lett Volna arra, hogy a felperes görl női jóhirnevének ártalmára legyen. /MOT/ H. *
