Magyar Országos Tudósító, 1934. július/2

1934-07-14 [105]

MIÉRT LEGYEN JOBB HELYZETBEN AZ ÁLLASHALMOZÓ? Erről a kérdésről van szó most abban a végzésben, amelyet a törvényszék MedZihradszky-tanácsa a napokban hozott. A végrehajtási törvény szerint tudvalevőleg valakinek a fizetéséből csak annyit lehet birói uton le­foglalni, amennyi a 2ooo pengő fizetésen felül van, vagyis 2ooo < pcngő­nek a foglalás alól mentesnek kell maradni. A végrehajtási törvénynek ez az intézkedése érdekes jogi problémát idézett elő. Az egyik előke­lő szabócégnek többszáz pengőre rugó követelése volt egy nyugalmazott banktisztviselővel szemben. Ezt a követelését a cég azonban sehogysom tudta behajtani, mert a volt tisztviselő a banktól való megválása után öt holyen, a toank érdekköréhez tartozó vállalatnál vállalt állást, min­denütt azonban csak jóval a 2ooo pengőn aluli fizetéssel. Ez az öt helyről húzott fizetése jóval meghaladta az évi kétezer pengőt, de mi­vel az egyes helyekről élvezett jövedelme mindenütt kevesebb volt két­ezer pengőnél, nem lehetett fizetését lefoglalni, A végrehajtató ügyvédje erre a járásbírósághoz fordult és ott kérte, hogy a volt banktisztviselő több helyről húzott fizetését adják össze és az eredményből csak kétezer pengő maradjon foglalás­mentes, A járásbíróság elutasította a kérőimet ós a törvényszék Medzih­radszky-tanácsa most a következő érdekes indokolással hagyta helyben a járásbíróság toógzését: - A törvényszék, - szól a végzés indokolása - a maga ré­széről sem lát'fennforogni olyan okot, amely kielégitő magyarázatot adna arranézve, hogy a végrehajtási törvény humánus rendelkezései fol;/.­tán ír' ért kell kedvezőbb helyzetbe hozni a több állással, illetve több helyről járó javadalmazással biró alkalmazottakat, ezek között külö­nösképp az úgynevezett álláshalmozókat a csupán egy járandósággal bi­ró alkalmazottal szembon. Dc azért önnek ellenére mégsem tekinthetett el a törvényszék a végrehajtást szenvedőre nézve felállított legked­vezőbb szabály alkalmazásátél, mert a végrehajtási törvénynnk ez a humánus mentességi szakasza a törvény vileigos és félreérthetetlen ren­delkezésén alapszik. /MOT/ H. PÖR A GÖRL FÉNYKÉPE MIATT. A Király Szinház egyik görlje pert inditott az egyik újság ellen. A, lap leközölte a görl plcrot ábrázoló fényképét és tévedésből ogy/elő­kelő társadalmi állású hölgy nevét irta a fénykép alá, A görl azt ál­lította keresetiében, hogy a lap nem tévedésből irta az előkelő hölgy nevét az ő fényképe alá, hanem szándékosan, mert ezzel a hozzá, hasonlí­tó hölgyet előnyös képben akarja feltüntetni. A görl ezért kártérítést kért a laptél,'de a kúria Jakahffy-tanácsa most harmadfokon elutasítot­ta a keresetet, A kúria szerint a görl nem bizonyította, hogy a lap szándékosan irta az ő fényképe alá másnak a nevét. Ha pedig a névalá­írás tévedésből történt, az még nem szolgálhat kár megállapításának alapjául, A görl személyiségi jogán ezzel még nem esett olyan sérelem, mely jogot adna nekl.ahhó.z». hogy erkölcsi kártérítést követelhessen, különös tekintettel arra, hogy a tévedésből feltüntetett név nem volt olyan, amely alkalmas lett Volna arra, hogy a felperes görl női jó­hirnevének ártalmára legyen. /MOT/ H. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom