Magyar Országos Tudósító, 1931. október/1
1931-10-06 [059]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍT*" \-. S A , A ' B^pííCwsíríktóheí 6. V. "XIH. évfolyam, 226. szám. ZU: OáTOBER HATODIKI GYASZÖNNEP. Folyt- a t-s a 4-ik kiadáshoz. / A DÉLVIDÉKIEK ÜNNEPSÉGE AZ AKADÉMIÁN. A Délvidéki Otthon, a Bántó Daloskör, az Aradi Szövetség, a Vendvidéki Szövetség és a Muraközi Szövetség délután 5 ér?kor tartotta a Magyar lud mányos Akadémián gyászünnepségét, amelyen a délvidéki társadalom színe-java megjelent, s zsúfolásig megtöltötte a termet. U r b á n F^ter karo, országgyűlési képviselő mondta a megnyit éhe szedet, .amelyben hazafias szárnyalású sza vakkal méltatta a nap jelentéségét és utalt arra, hogy minden igaz. magyar lel kében áldoz az aradi Tinenhármak emlékének, akik megmutatták, hogy kell meghalni a nagy eszméért a szabad hazáért, AZ ö emlékük megtanít bennünket, arra, hogy a szent eszmékért kicsiny bér a halál. 'R hatásos megnyitó után a B-'n«ti Daloskör elénekelte a Magyar Hiszekegyet, majd Eredi. - Ra rra ch Béla ny 4 egyetemi tanár nagyszabású ünnepi beszédet mondott. 'Férfiak és igazán emberek voltak az -r^di vér«r**tanuk, - mondta többek között , - akikbe nemzet boldogulásáért haraoltak és meghaltak. .Halniuk nem megsemmisülés, hanem vérkefcesztéég, mely a rtemzet reményéinek adott uj életet. Közel két évtizedes mérhetetlen megpróbáltatás* útfc ugy érezzük, mintha megindulna létünk alatt ^ föld, csak. az a kérdés, elbírjae ez 'a nemzet a ... mázsás terheket, győzi-e tovább n harcot. Nemcsak vért n nuk, de vértanú népek is vannak és ilyen, a - magv-T nemzet, a Duna medencében vívja' a küzdelmek sorát nemcsak önmagáért, hanem a népek boldogulásáért is. AZ ajtydi vértanuk főörökségül hagyták ránk a 'n mzet iránti kötelességtudatot. Ra ezt a kötelességet minden magyar ember ázivémen szeretettel, ha kell verejtékes munkával teljesiti, ugy a lehetetlennek látszó dolgok is lehetővé vlnMk. üddig elég vér á-zt n tta már földünket, mast a munka verejtéke -legyen -a termékenyítő harmata ennek a sivár talajnak. Az aradi Tizenhármak emléke lobb"ntsa élete.tadő tűzre szivünkben a tetterőt és a törhetetlen kötelességtudást, mert csak ennek erejeben élhet a nemzet, » haza és a magyar. E r ö d 1- H; a r r a c h Béla. dr. beszédét nagy' tapssal fogadta a. közönség. Utána S z a b-é Irén a ^emzeti Szinház tagja szavalta el Petőfi Elet vagy halál" cjmü költeményét nagy hatossal. Luk ács György v.b.t.t a Magyar Reivziós Liga ügyvezető elnöke mondott még nagy figyelemmel hallgatett beszédet a reviziés törekvésekről, s többek között igy szélt! '.*.*.><- tktober 6-ika a fájdalma^ visszaemlékezés napja. Ez a nap önkéntelenül is.élo, sajgó trianoni gyászunk keserűségét juttattja eszünkbe. A rettenetes gazd-s ági helyzet, mely minden magyar embert gigászi küzdelemre kényszerít az elmer ülés ellen, az esztelen békemüvek,elsősorban az erőszakos és otrom ba békepárti nos következménye. A háborút tul.lte a háborús szellem, a győztesek állig felvegyverkezve állanak a fegyvertelen legyőzöttekkel szemben. A győztesek azért fegyverkeznek, mert érzik, hogy a békeszerződések igazságtalanságait csak állig fel-fegyverkezve lehet fenntartani. Gaádasági romlásunknak fő okai a gazdasági egysegek botor szétdarabolása és a nem esökkenö háborús szellem. Ezt a szellemet a békeszerződések mintegy kodifikálták. Mig ezeket a"békék»t" meg nem változtatják, mig Európa nemzetei mint ellenségek állana!/ szemben ogy* ^ssa.1 mig vissza nem tér a lelkek békéje, addig -^tűrhetetlen gazdásági állapotok továbbra is fennállenakn. Csonkamagyarország^kétszeresen"érzi ezt, mert gazdaságiig életképtelen. Egyetlen kivezető ut v*n és ez a revízió gyakorlati megvalósítása, bzert kötelessége harcolni minden magyarnak és a nemzet öngyilkosságát jelentené, ha. feladnánk ezt -az egyetlen komoly célkitűzést. Lukács György dr. beszéde után a Bánáti Daloskör elénekelte a Himnuszt s ezzel az akauémiai ünnepség végetért. A jelenlévők innen a Szabadság-térre vonultak, ^melyet 15 hatalmas fáklya fénye világított meg. Rleitsch laY re ^ a *' u fíy ved mondott rövid beszedet, utón" a DEFHE elnöke koszorút helyezett k a Del szobrára es befejezőül a Bánáti Daloskör elénekelte a Szózatot. Az októv oer o-iki nemzeti gyászünnep ezzel végetért. /MOT/Sy.
