Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1

1930-10-06 [046]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Kézirat. > HUSZASik kiadás fi >/# Budap est, 1930. okt éber 6. /f XII. évfolyam c 226, szám., A K.LVIDÉKIEK ÉS AZ ARADIAK CKTOBER HüTCPIKI ÜNNEPSÉGEI; A tizenhárom aradi vértana emlékére a Délvidéki Otthon, az Aradi Szövetség ós a Muraicozi Szövetség hétfőn együttes hazafias ünnepséget ren­dezett. Belelőtt fél 11 órakor a vértanuk lelkiüdvévért a Ferenciek Belvá­rosi templomában gyászistenfctsztelet volt, majd az emlékünnep délután öt Órakor folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, ^z ünnep­ségre a három szövetség tagjai csaknem teljes számmal felvonultak család­tagjaikkal együtt. Az elnöki megnyitót Sármezey Endre kormányfőtanácoos az Aradi Szövetség ügyvezetőelnöke mondotta 3 ezután a bánsági dalkör éne­kelte el a Magyar Hiszekegyet. J 6 z a n Miklós unitárius püspök mondotta az emlékbeszédet, amelynek során hangoztatta, hogy nyolcban esztendő távolán keresztül ma valamennyien, magyarok azt érezzük, mintha mi magunk is ott függenénk a bitón, a magyarság keresztjén, Most újra a Golgotha útját Járjuk és fáj­dalmunk annál nagyobb, mert elszakított véreink még gyászunkban sem vehet­nek részt. Gyásznapja tálén- egyetlen nemzetnek sem volt annyi, mint nekünk: örömeinkbe, üröm cseppent, hiszen sokszor azok sem voltak egyek a magyar nemzettel, akiknek fején Szent István koronája ragyogott. Ha az a magas bu­dai várpalota mindenkor a nagy Mátyás király szellemében tündöklött volna,­későbbi és főként a mai gyásznapjaink talán soha el nem következtek volna. Csüggednünk még sem szabad, mert hatalmas külföldi barátaink, a hatalmas angol és olasz sajtó segítségével mégis csak ki fogjuk vivni megújhodásun­kat. Nemzeti multunk legyen; tanulságba jövőre: a magyar hit, a remény, a fel­támadás záloga, mert a magyar nem azért született, hogy meghaljon, hanem, hogy örökké éljeni /lelkes éljenzés és taps,/ C- a á 1 . Gyula a Nemzeti Színház örökös tagja szavalta el most nagyhatájsal az "október 6.-ika / T cimü költeményt. Eckhardt Tibort, a Magyar ReviziÓ3 Diga ügyvezető elnökét, aki a revíziós mozgalom külpolitikai lehetőségeiről tartott elő­adást,- az emelvényre léptekor nagy taps fogadta, Beszédében rámutatott, hogy emlékeznünk kell a múltra, hogy a tanulságot a jövőre nézve levonhas-r suk- Ma nagy.világválság gyötri a gondoktól-bajoktól terhes nemzeteket. A magyar történelemszemléletnek szemben kell állania az alacsonyrendu, ma­teriális, történeti felfogással, amely az egyes hazafiak hősi tetteit ala­csony, egyéni, anyagias okokra igyekszik visszavezetni. A történelemnek pedig lelke van, a nagy hősök példája felfelé mutat. Az a nemzet, amelynek ilyen hősei voltak, mint Damjanich ls társai,- jogot formálhat a jobb jö­vőre, KZ aradi tizenhárom az egész emberiség példaképe, életmüvük nem volt egyéb, mint;, a Wilsoni elvek gyakorlati hitvallása és megvalósítása. Nem véletlen az, ho^y a magyar történelem utján vér és gyász halmozódik össze, mert a magyarság azáltal, hogy ezer éve éli ezen a földdarab on a maga sa­játos, különálló nemzeti életét, - útjában, ütközőpontjában állt és áll a na gy pántotok, majd pángermán, legújabban pedig a pánszláv világhatalmi törekvéseknek. A nyugati kultúrát védelmező hősies szerepünket és a civili­zációna . tett szolgálatainkat nemcsak a múltban, hanem ma ls el kell ismer­nie a nyugati, müveit Európának, mert ha a pánszláv hullámot nem sikerül fel tartanunk: felborul az európai eg,yensuly. A 48-as szabadságharc- balsikere ellenére végeredményben a nem­zeti erőforrásokat gyarapította éis a nemzet ezért a leghyagyobb tisztelettel övezi körül akkori hőseit, az aradi vértanukat. Az 1918-as forradalom éppen Ugy, mint a bolsevista orosz forradalom, vagy más leguj jabbkori európai for­radalmak merőben különböznek a maa&yarság 48-as szabadságharcától. Ezek nem g: rapitották a népi és nemzeti erőkest, szégyenbefulladtak és Magyarországon a trianoni béke következett ezután** Lehet, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági vi­szonyok, amelyek voltaképpen- csalc most kezdődnek,- ujabb forradalomra fognak vezetni. &z még mind a világháború egyenes következménye, amely ma is tart, n-m szünk meg és végeredményben -az a nemzet fogja megnyerni, amelyik legto­vább,, legelszántabban tud kitartaani nemeeti eszményei mellett. Bármilyen síi­tét is a mai helyzetünk, nem szabr-ad kétségbeesnünk, mert ugy látszik, a ma­gyar nemzet áldozatos türelemmel viseli nehéz sorsát. Az első feladat; a rev zió, amelynek megvalósítását nem tolhatjuk át a következő generációra, ne­künk magunknak kell megoldanunk. /Folytatása következik/ r ORSZÁGOS LEVÉLTÁR #\ Kszökció • • /0<5

Next

/
Oldalképek
Tartalom