Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/2
1930-09-23 [045]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSITO 4. törvényszéki kiadás* Budapest, 1930, szeptember 23, t»- -PRONAY-RANZENBERGER ÜGY A TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT. Ranzonberger Viktor testorörnagy és Pr 'nay Fái között tö'^per volt folyamatban, az egyik ilyen ügyet ma tárgyalta a büntetőtörVéhyszék Schadltanácsa. Ebben r. oerben Ranzonberger Viktor testorörnagy tett sajt^rágalmazás vétsége ciraé feljelentést Pr nay Pál ellon, mert a Magyars ig és a Reaz-el cimü 'lapokban megjelent nyilatkozatait sértőnek találta magára nézve. ''E nyilatkozatok é<= nyilt levelek azzal az ismeretes affórrel kapcsolat ben történtek, amely Pr.nay és Ranzenborgor között a Kossuth Lajos utiál zajlott le. Amikor ugyanis a Kossuth Lajos utcában szembe találkoztak egyrrással,Ranzonberger és a feleségével halad- pr'nay^, Pr nay szerint Ranzonberger élesen fixirozni kozdto, mire Pr 'nay felelőségre vonta, sz váltás támadt, orro Ranzonberger kardot rántott, Pr -nay botjával védekezett és a tumultuózus jelenet közben Frónay karját megsértette Ranzonberger kardja mire Pr.nay revolvert rántott. Az incidens ozzol elérte farpontját és másnap azzal folytat .'ott, hogy Ranzenborgor lovagias elégtételt kért, Pr'nay a lovagias elégtételt megtagadta, de kijelentette, hogy fogyveres kiállásra hajíand-. Amikor a cikkek ezt a tényállást érintették kitérjoszkodtok arra a nyilatkozatra Is, amelyet Fr nay Pál alezredes Ranzenborgor megbizottainak Schenker Zoltán és vitéz Vida Gyula alezredeseknek megküldött. A nyilatkozat szerint Ranzonberger Viktor még 1922-bon és 23-ban olyan magatartást tanusitott, amely lovagias nyilatkozatainak megbízhat"ságát lerontotta és bár a hadseregbe val felvétő 'lét Pr 'naynak köszönheti, mint helyettes'parancsnok nem volt hozzá őszinte. Nem kelt védelmére az intrikalvkkal szembon, a király puccs alatti magatart', ára vonatkozóan morőbon ellentétesen nyilatkozott r la, egyik perben hamis vallomást tett ellene és odiozus volt a sz- repo az uynevezott A,B,C, pénztárkönyvek eltűnése körül is . Ezek miatt a kitételek miatt nemcsak Ranzonberger Viktor tosfe röoornagy magánvádja alapján, hanem felhatalmazásra üldözendő sajtérágalma zás vétsége cimén is eljárás Indult meg Fr '-nay Pál ellen, A mai tárgyaláson rengeteg tanú jelont meg közöttük Windischgratz Lajos hercegm Bonicuky Ődön volt belügyminiszter, Ostenburg Gyula ezred.,s, egész serog magasrangu katonatiszt és a Prénay és Ostenteurg zászlóaljak volt tisztjei. Mielőtt az érdemleges tárgyalásba belökszdtok volna Schadl elnök a felhatalmazás kérdését akarta tisztázni, ez a kérdés azonban a tárgyalás későbbi során som tisztázódott teljesen. Többek szerint ug7fanis a csendőrség felügyelőt! hatáságaként a belügyminisztériumnak mások szerint a honvédelmi miniszteriu: nak kellett volna megadnia a felhatalmazást a Pr'nay elleni sajt .'pör lefolytatására. Ranzonberger Viktor őrnagy annak idején a csendőrtartalék zászlóalj állományába tartozott seza zászl\alj közigazgatásilag a belügyminisztérium alá tartozott, mint*f*P** a 'A iJ álo.kulat azonban a hovédelmi minisztérium fennhatósága alatt is állott. Minthogy oz a kérdés nem volt egészen tisztázhaté s Schadl elnök ugy döntött, hogy előbb a bűnügy magánvádas részét tárgyalja le és csak a felhatalmazás tisztázása után tér át a felhatalmazásra megindított közvádas részre. Prcnay Pál alezredos - t vallomását azzal kezdto, hogy az inkriminált cikkeket ő irta, tartalmukat fenntartja s kéri a val..diság bi& zonyitását. Előadása szerint' a Ranzonberger Viktor örnagyrel állitott és inkriminált tények megfelelnek a val--s ágnak s ezekkel szebben annál inkább bizonyítani akar, mert tulajdonképen védekezik az; ellene és a felesége ellen sz.fct rágalmakkal szemben. Öt Ranzenborgor és társai ugy illitották be, mint aki dinasztia ellenőr volt durva hangú nyilatkozatokat tott a Habsburg ház ellen azután ellenkező magatartást tanusitott, a felesége pedig olyan beállításban szerepelt,'mint egy politikai méreákovorőnő. Ugy " érzi, hogy az ilyen t.mafl ás okkal szemben joga , és kötelesség? véáekoz* ni. A^bizonyitási eljárás Prónay kihhllgatáaa után nyomban meg is kezdődött és elsőnek Koncz Sándor altábornagyot hallgatta ki a törvényszék. Az altábornagy vallomása elsősorban a felhatalmazás kérdését le tt volná hivatva tisztázni, de ez a kérdés továbbra is nyitva" maradt. és az ügyész azt az inditványt terjesztette elő, hogy a kérdés tisztázására keressék meg az illetékes minisztériumokat. Aposztolovics Sándor százados vallomásában azt adta elő, hogy Prónay Pál alezredesnek soha semmi Habsburg vagy'dinaszt ellene-s nyilatkozatot nem hallott, B Q niczky Ödön arr 1 tott vallomást, hogy IV, Károly király ismeretes bejövetele idején Öt és Szmrec<=^«y-i Györgyöt egy patruil r***??;:,tudomása szerint ezt a patruilt pvnay alezred&s küldte ki de nem azzal a céllal . mint ahogy Ranzenbe^ser"őrnagy állította, ivx^r IV, Károlyt J3gja el a patruil, hanem azért, Hogy öt és Szmrecsányit TCJTtoztarsa fel. rViyt. köv./M. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR I U K szekció - '
