Magyar Országos Tudósító, 1930. május/2

1930-05-17 [037]

HIRE K FINÁCZY ERNŐ ÜNNEPLESE A MAGYAR PEDAGÓGIAI TÁL SAS ÁGBAN. A Magyar Pedagógiai Társaság má^us 17-én tartott ülésében ünnepelte tiszteleti elnökének-. F i n á c z y Ernó egyetemi professzornak, a magyar pedagógiai tudomány ősz mesterének hetvenedik születésnapját. Az ünnepi ülésen K o r n i s Gyula államtitkár, egyetemi tanár, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke Vö ;zöntötte az ünnepeltet. Beszédében Fináczy Ernőnek félszázados nagyértékü munkásságát méltatta, Fináczy hosszú életén át mindig odaadóan, minden melléktekintet nélkül, az élet egyéb örömeiről lemondva kutatta s bátran megvallotta a maga területén az igazságot. Nem hiába kezdte pályáját a görög világ kulturáj ának'kutatásával. Egész életét Ari:toteles életeszménye, az igazság önzetlen kultusza hatotta át, ebben látta az embernek mint egyes lénynek sajátos tökéletességét és boldogságát, az életnek egyéb javai: egészség,vagyon,ezépség,barátság csak bevezetésül szolgálhatnak ehhez, mint az inszcenirozás a tragédiához. Fináczy fiatal korától kezdve a tudományos tevékenység legmagasabbrendü életformájában, az aristotelesi életideálhoz törhetetlenül ragaszkodva, nemzetét a nagyhatású tudományos munkák egész sorozatával ajándékozta meg s főleg"a magyar közoktatásügy egyik legfontosabb korszakának, majd a nevelésnek, eddig négy kötetben megjelent, klasszilmean megirt, egyetemes történetevei kötelezte nagy hálára a magyar tudományosságot. A közoktatásügy aktuális kérdéseiről irt tanulmányai is mindig irányszabó jelentőségűek voltak, mert elméleti gondolkodásának le* szűrt eredményei állandóan formálták gyakorlatilag is, évtizedeken keresztül a magyar közoktatásügyet az Országos Közoktatási Tanácsban^melynek hosszú időn át lelke" és vezére volt. Üdvözlő beszédének során K o r n i s Gyula, mint a Magyar Fedagógiai Társaság jelenlegi elnöke az egész magyar pedagógiai társadalom tiszteletén kívül a társaságnak külön háláját is tolmácsolta az ünnepelt iránt. Fináczy Ernő volt az, aki a társaságot az elnöki szókben teljesen újjászervezte, sokoldalúvá szélesítette és magas szinvonalra emelte.^A Magyar Pedagógiai Társaság azóta lett a magyar pedagógiai elméikedők tevékeny központja. A társaságnak ezt a háláját óhajtja kifejezni havi folyóiratának, a Magyar Pedagógiának legújabb füzete,melynek egy példányát Kornis Syula egyúttal átnyújtotta az ünnepelt tudósnak. Ebben a füzetbeen Fináczy élete munkáját szeretettel jellemzik a miniszterek, kiknek munkatársa volt, a kartársak, kikkel együtt dolgozott és a tanítványok, kikre a nagy professzor mély tudása, didaktikai ihlete, maga köré^ erkölcsi légkört teremtő személyisége és klasszikus előadásmódja maradandó h a t ás t gy ai t or ol t. Kornis Gyula beszédének további folyamán egyúttal ünneplésen bemutatta Fináczynak, a Társaság megbizásából Pándy Lajos festőművésztől elkészített arcképét s a társaság nevében örök letétként ajánlotta fel a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti .karának. Minthogy az ünnepelt ennek a karnak szentelte élete java-erejét, s ez volt főszintere a kiváló tudós, a nagy tanár és a jószivü ember messzesugárzó hatásának, méltó, hogy ennek a testületnek munkahelyén tekintsen le ez a kép a késő utódokra is, visszatükrözve Fináczy egész szellemének valóját: l.lki egyensulyozottságát és összhangját, nemes emelkedettségét és erkölcsi komolyságát, derült életfilozófiáját és humorát, tiszteletet parancsoló öntudatosságát és .energiáját. Kornis Gyula üdvözlő beszéde befejezéséül Isten áldását kérte Fináczynak további életére és munkájára. A magyar tudós világnak szép számmal egybegyűlt képviselői nagy tetszéssel kisérték az elnök szavait s lelkesen ünnepelték vele együtt | a mindenkitől tisztelt és szeretett ősz tudóst és tanárt. *J Az ülés második tárgya L o c z k a Alajos középiskolai szakYj felügyelőnek rendes tagsági székfoglalója volt "A Népszövete ég és az Jf iskola" cimmel. Tanulmányában kifejtette, hogy a Népszövetség a világbéke (j megteremtése érdekében, mint egyik leghathatósabb eszközt, az iskolát kívánja felhasználni. Az iskolai nevelésen keresztül akarja az ifjúság lelkét a béke gondolatának megnyerni. Elsősorban a történelem és földrajz /folytatása következik/