Magyar Országos Tudósító, 1930. május/2

1930-05-26 [037]

> — — - m ERDÖDY LAJOS GROP ÖRÖKÖSÉÉT ELUTASÍTOTTÁK PRÓNAY PÁL ELLEN IN­DÍTOTT KERESETÜKKEL. A központi járásbíróságon Somló Kálmáb dr. járásbiró ma folytatta annak a polgári pernek a tárgyalását, amelyet Erdödy Lajos gróf örökösei in­dítottak Prónay Pál nyug. alezredes ellen azzal, hogy mint a Nugjatmagyar­országi felkelők volt parancsnoka 8 felelős a felkelők által kölcsönkért és és viasza.nem.szolgál/tatott hadfelszerelési tárgyakért.Prónay azt han- i goztaxt§ u a^argyal<son, hogy mint ezt Bánó Kálmán tábornok vallottja, a kincstár a nyugatamagyarországi területek kiüritése alkalmával l@lfearoz.tat-' ta és birte kába vette a szóbanforgó ingóságokat és ezekért a kincstár tartozik felelősségei. Darvay János dr. Prónay jogi képviselője kérte, hegy a mai tárgyalásra idézzék meg a kincstár jogügyi igazgatóságának kép­viselőlét és Szólítsák, fel nyilatkozattételre arra vonatkozóan, hogy a kincstár vállalja-e a szavatosságot. A járásbiróság el is rendelte a kincs­tár képviselőjének perbevonását, a jogügyi igazgatóság képviselője azon­ban a mai tárgyaláson megtagadta a nyilatkozattételt azzal, hogy nem ismeri kell őképen a per anyagát és erről neki még referálnia kell felettes ha­tóságának. A járásbiróság ezután Raiczi István volt tiszthelyettest hall­gatta ki tanuként,aki azt vallotta, hogy Erdődy gróf egyik lovát Rantzen­berger százados parancsára a tiszti bérletre vitték, amely később megszűnt. Ekkor a kölcsönkért tárgyakat Bánó Kálmán akkori ezredes leltároztatta. Az Erdődy fcrökösök jogi képviselője Prónay elmarasztalását kérte azon a »imen, hogy Prónay adott parancsot a kölcsönkért tárgyak visszaszolgál­tatására, tehát azért, amit a felkelők nem adtak vissza, Ő felelős. Darvay János dr. viszont arra hivatkozott, hogy a nyugatmagyar­országi területek kiürítését Rantzenberger akkori százados hajtotta vég­re, miután Prónay/t a kormány intézkedésére sürgősen visszahivták Buda­pestre, Egyébként tanuk vallották, hogy Taby Árpád százados géppuskás osztaga is vitt el lovakat, x A járásbiróság ezután az Erdődy-örökösöket keresetükkel eluta­sítót ta és a felpereseket 4oo pengő perköltségben is marasztalta. /MOT/Sy. • — -X DEBRECENI PÉKMESTERT, AKI A BUDA Hí S TI LÁNCHIDROL A DUNÁBA DOBOT T EGY TIZENKILE NC ÉVE S LEÁNYT, A TÁBLA HATÉVI FEGYHÁZBÜNTETÉSRE ÍTÉLTE. Egri Albert debreceni pékmester néhány évvel ezelőtt megismerkedett Deák Sándcrnéval, D ák Sándor debreceni éj/eli őr feleségével .Az''ismeretség­ből szerelmi viszony fejlődött, és az asszony a pékmesterhez ie költö­zött Deák Róza nevü 19 éves leányával együtt. A pékmester üzlete azonban egyre rosszabbul ment, mire a férfi és a nő lassanként mindinkább az ita­lozásraadták magukat és Egri Albert elkeseredésében többször hangoztatta, hogy öngyilkos akar lenni, sőt az öngyilkosságra az asszonyt és leányát & rá akarta birni. Fel is utaztak mindhárman tuvaly Szent István napja előtt Budapestre, hogy itt vagy munkát keressenek és igy biztosítsák további megélhetésüket, vagy pedig ha ez nem sikerülne, közösen hajtsák végre mindhárman azv öngyilkosságot. Budapesten Egrinek és Deáknének több napon keresztül megkisérelt munkakeresése nem járt e(ilednénnyel, mire 1929.július 24-én egész napi italozás után az esti órákban mind a hárman a Lánchidra nbgy'onnan a Dunába vessék magukat. Helyesebben az asszony és leánya in­kább arra akarták rávenni Egrit, hogy mégis pró háljon munkát vilal ni és abban bizakodtak, hogy az utolsó percben sike ülni fog a pékmestert a végzetes lépéstől visszatartaniok. Egri Albert azonban a Lánchídon hirte­len megkapta Deák Róza lábát és a fiatal leányt, a hid korlátján keresz­tül a Dunába dobta,.majd a követkéz ő pillanatban maga is utánaugrott. A dunai hajósoknak csupán .Egrit sikerült kimenteni a hullámokból, g leány azonban odaveszett. Egri Albertnek a budapesti büntetőtörvénynek Mayer­t anácsa előtt kellett számotadnia cselekedetéről .A pékmester a törve nys • ék előtt főként ittass ágával védekezett, x A le folytatott bizonyításie1­j árás folya&án mxioxfenim a birósóg megállapítótta bűnösségét és ezért Egrri Albertet szándékos emberülés büntette miatt négyévi fegyházra itélte. A tö rvényszék csupán enyhitő körülménynek t udta be a vádlott • nagymérvű ittasságát, A tábla Kállay-tanác sa ma targyalta ezt az ügyet és Vargha Jó­zsef ór, királyi főügyész vádbeszéde alapján a vádlott büntetését hatévi fegyházra emelte fel. A táblai itélét ellen a felek semmiségi panaszt je­lentettek be./MOT/Ky,

Next

/
Oldalképek
Tartalom