Magyar Országos Tudósító, 1930. április/1

1930-04-10 [035]

FOPOVIffH SÁNDOR V.B.T»T. NAGYSZABÁSÚ EMLEKBÜSZEDET MONDOTT KAUTZ GYULÁRÓL AZ OSZTRÁK -MAGYAR BANK EGYKORI NAGYNEVŰ ELNÖKERQL A MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG KÖZGYŰLÉSEN. A Magyar Közgazdasági ITársaság psntöfcéökön; este a Budapesti Kereskedelmi Akadémia dísztermében tartotta meg ezévi rendes közgyűlését, amelyen E b e r Antal kormányfőtanácsos elnökölt. A közgyűlésen nagyszámú közönség jelent meg , amelynek sorában ott voltak többek között : Balogh Jenő,Teleszky János, Hegedűs Lóránt,Kállay Tibor volt miniszterek, Schober Béla, a Nemzeti Bank vezérigazgatója,Tabakovits Dúsén a Nemzeti Bank h. vezérigazgatója, Pásztor Miksa, a Pénzintézeti Központ vezérigazgatója, Papp Elek,Pellner Frigyes,Madarassy Beck-Gyula báró, Elischer Viktor, Urbanovics G.Zoltán, igazgatók, N.^vratil Ákos, Heller Farkas,Balázs Károly dr., egyetemi tanárok, Fodor Ármin ny. kúriai tanácselnök, Végh Károly, a Budapesti Értéktőzsde elnöke,Bernát István, a Nemzeti Bank alelnöke, Frey Kálmán, a Tőzsde alalenöke, Balogh Elemér, a Hangya vezérigazgatója, Szomjas Lajos, Andor Endre ny. államtitkárok, Paikert Alajos a Mezőgazdasági Muzeum főigazgatója, Hantos Elemér ny. államtitkár, Horváth Lipót, Konkoly-Thege Gyula, Gyulay Tibor, Hajnal Henrik, Kresz Károly, Szilágyi Artúr Károly, Neumann Károly, Tóth Jenő, Indik József, Vargha István, és számosan mások, a közgazdasági élet vezetőegyóniségei közül. ' E b e r Antal elnök nyitotta meg a közgyűlést, rövid visz szapillantást vetett a Közgazdasági Társaság elmúlt évi működésére, majd a közgyűlés egyhangúlag elfogadta tíz 1929. évi jelentést és zárszámadást, valamint az 1930. évi költségvetést. Ezután általános figyelem közepette Popovics Sándor v.b.t.t., a Magyar Nemzeti Bank elnöke tartotta meg nagyszabású előafiágát: a nagynevű Kautz Gyula, az egykori •ftztrák- Magyar San

1- volt kormányzója, a magyar közgazdaságtudomány megalapítója és egyik legnagyobbnevü müvelője születésének századik évfordulója alkalmából. A múltév novemberében volt ugyanis száz esztendeje, hogy Kautz Gyula Győrött született, A tanulmánynak beillő emlékbeszéd valóságos kórrajza volt Európa ós főként Magyarország 1829-1909-ig terjedő politikai,társadalmi, gazdasági és tudományos történetének. Az illusztris előadó széles hátteret rajzolt,amelyben klasszikus tömörséggel érintette annak az eseménydús nyolcvan esztendőnek eseményeit, különös tekintettel Magyarország politikai történetére. Az élesen megraj-r zolt milliőbe plasztikusan illesztette bele Kautz Gyulának, a magyar közgazdaságtudomány megalapozójának életrajzát, aki mint jogakadémiai tanár Nagyváradon kezdte tudományos pályáját, majd mint országgyűlési képviselő résztvett a kiegyezés korának'törvényhozói munkásságában és sorra megirta alapvető közgazdasági munkáit,amelyek nélkül ma sem boldogulhat a közgazdasági tudományokban az,aki a magyar nemzetgazdaságtan fejlődésével tudományos alapon foglalkozik. Tudományos irodalmi munkássága nemcsak a nemzetgazdaságtan és a pénzügytan egész területét ölelte fel, hanem hasonló alapossággal mélyedt bele a közjogi és közigazgatási jogi, valamint a politikai tudományágak müvelésébe is. Kautz Gyulát a királyi kegy 1883-ban alkormányzói minőségben az Osztrák- Magyar Bank egyik vezetőpoziciöjába emelte, majd a nagynevű közgazdász 1892-ben átvette a közös bank legfőbb kormányzását. Magas pozíciójából az 1900. év februárjában vált meg,azonban - magas életkora ellenére - még ekkor sem vonult vissza teljesen a közélet szinteréről, tudományos irodalmi munkásságát egészen az 1909.évbena

m 1/ : bekövetkezett haláláig folytatta. Markáns vonásokkal jellemezte Popovics Sándor Kautz Gyulát, a tanárt, a tudóst, a közgazdát, a politikust és az embert, majd ezekkel a szavakkal fejezte be nagy hatást keltett előadását : * - A magyar nem pusztán ethnikai fogalom.Az ország történetének alakulása egészen mást mutat. Az ezereves Mr.j.ynrország területén, a Nyugat és a Kelet e találkozó zónájában a legkülönbözőbb fajbeli, nemzetiségből! elemekkel találkozunk a századok folyamán. Ami bámulatos, ami a miszticiz mussal határos, az az, hogy ezek a legkülönbözőbb , eredetileg Idegen elemek, amelyek itt a Kárpátok alján elinduló ós az Al-Dunáig terjedő medencében megtelepedtek, átalakultak magyarokká. / Folytatása következik. /