Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2
1930-03-28 [034]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. • K é z i r a t fÍ\M' Tizenhetedik kiadás Budapest,1930, március 28. XII, évfolyam, 71,szán HÍREK PALÁGYI LAJOS ÜNNEPLESE AZ OTTHON KÓRBEN, Az Otthon írók és Hírlapírók Köréden pénteken este irók, költök, művészek és újságírók társasvacsora keretében ünnepelték F a 1 á g y i Lajost, ötvenéves irói jubileuma alkalmából. Az előkelő és diszes közönség' soraiban megjelent közéletünk számos jelese is. Az alsö felköszöntőt S z i k 1 a y János kormányfőtanácsos, az Otthon Kör alelnöke mondotta az Uj3áglr6 Egyesület és az„Otthon"nevében. Üdvözölte az ünnepeltet s méltatta öt mint költőt, mint ir'ót és mint újságírót. Talágyi Lajos neve - mondta - kitörölhetetlenül benne él a magyar irodalom történetben s őt magát mint embert költőtársainak szeretete , s legi»il let ékesebb elismerése kárpótolhatja az élet csapásaiért. Ezután V a j t h ó László a Magyar írók Egyesülete nevében üdvözölte Palágyit,akiben a fiatalabb generáció kiváló mesterét köszöntötte. Palágyi Lajos - mondotta - elsősorban bölcseimi költő, Vajda János iskolájának mr már egyedül élő tagja, olyan nagy időknek embere, ahová a mi fiatal szemünk már nem is tud ellátni. A mi hibánk is,ha Palágyi Lajost néha nem méltányoltuk az ő nagyságát megillető mértékben. " Az anyaföld " cimü eposza halhatatlan munka a magyar költészet történetében. Hazafias költészetében az az emb-.-ri bölcsesség nyilvánul meg,amelyhez csak a klasszikusok tanulmányozásain keresztül tud a költő eljutni. Ezután P e t r y Mór o Petőfi Társaság tagja a költő barátai és költőtársai nevében üdvözölte P-alágyit s régi barátságukból mondott el kedves epizódokat s méltatta a költő Palágyi mellett az embert 6a a nemes barátot. Kóbor Tamás ragyog°an saellenes beszédben köszönte meg Palágyinak, hogy ötvenéves irói jubileumával alkalmat adott a szellem munkásainak arra, hogy erre az ünnepségre ünnepelni összejöhettek. Ezután Halász Lajos miniszteri tanácsos olvasta fel Ripka Ferenc főpolgármester és több előkelőség üdvözlő sürgönyét, végül Fal á g y 1 Lajos meghatott szavakkal mondott köszönetet r. z ünnepségért. A magyar nemzet vén cselédjének mondotta magát, akit ezen az ötvenéves jubileumon a gazda ryjs asztal főre ültetett. - o Palágyi Lajos első említhetS verse 1880-ban jelent neg, első verseskönyve, i "Küzdelmes évek" 1890-ben, Egy évvel később jelenik neg a "Komor napok" cinü verseskötete,mely komoly feltűnést kelt s melyben az az ódája van,mellyel az aradi vértanuk szobrát felavatták. Ezután rohamosan aratja ujabb és ujabb irodalmi sikereit, 1899-ben " Rabszolgák" cimü drámai költeményével megnyeri az Akadémia gróf Kar átsonyv-di j át. A mü ifj. Ábrányi Emil zenéjével a n.kir. Operaház díszelőadásán kerül bemutatóra,majd zenenélkül a Nemzeti Szinház adja elő,Hevesi Sándor rendezésében, " Az anyaföld" cimü eposzával 1912-ben megnyeri az Akadémia Nádasdy-dij át, Palágyi Lajos a 30-es évekhek egyik legdivatosabb költője, az akkor uralkodó nép-nemzeti iskola hive,melynek vezére Vajda János, és kimagasló alakjai : Komjáthy Jenő, és Reviczky'Gyula, A fiatal Palágyi Lajosi e korszak költői szeretettel fogadják körükbe. Az akkori irodalmi ellenzék, a mellőzöttek, a Kammon-kávéházban tartják össze jöveteleiket, itt tanyházik Vajda János, de bejárnak ide'Gyulai Fái, Szász Károly, Lévay József s az ünnepelt lírikus 'é Ábrányi Emil is. Idejárnak a legbefolyásosabb szerk sztők és ujságirók:Csávolszky Lajos, Rákosi Jenő, Vészi József,Ábrányi Kornél és Kaas Ivor, Palágyi Lajos előbb a Festi Naplónál rendőri riporter, majd parlamenti tud°sitó, később más lapoknál kritikus és segédszerkesztő. Bátyjával, a később európai hirü Palágyi Menyhérttel szerkeszti a " Jelen kór"-t,melynek Vajda János is munkatársa,Közben a tanári pályára lép,vidékre kerül,majd évek múlva ismét Budapestre jön és poétikát tanit a Pedagógiai Szemináriumban,ma jd a budai gimnáziumban.Mintegy 17 müve jelent neg s ma is aktiv költő s szatirikus bölcsein! verseit szivésen olvassa a nai közönség. Költészetének sajátosságai; a klasszikus fornaérzék s a haza fias és szociális motívumok egyesülése. Verseiben a lét problémái foglalkoztatják, erős családi érzése,filozófikus bölcsessége,szatirája jellemzik s az a nenzeti és egyetenes emberi szellen,nely költészetében nindenek felett doninál. Pro d o n o f Fenti hir szives közlését s a közölt adatok esetleges felhasználását tisztelettel kéri a t* Szerkesztőségektől {/[^ a pnl: '-í5Y i ünnepséget rendező bizottság. /MOT/SZM.
