Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-29 [030]

—-A TÖRVÉNYSZÉK ELRENDELTE A ZÁRLATOT A MÁRIA TERÉZIA CIMÜ FILM AZOK PLAKÁTJAIRAJ KLISÉIRE, AMELYEK JÓKAI KOR REG.:WYEí'"ÉNT HIRDETIK A FILMET. ? -JÓKAI MOH ÖZVEGYE SZERZŐI JOGB-T ORLAS CÍMÉN KÉRTE A ZÁRLAT ELRENDELIK T. Hétfőn került az Ufa filmszínháztan bemutatásra a Mária Terézia £±ix feonfilm, amelyet a plakátok, újsághirdetések mint Jókai Mór Trenk Frigyesének filmesített változatát hirdették. Jókai Mór özvegye. Nagy Bella fivére, Nagy Lajos dr. ügyvéd utján érikrtglezéat keresett a filmet forgalombahozé Stilus filmforgalmi rt.-gal és tiltakozott a film bemutatása ellen azzal az indokolással, hogy nyilvánvaló a szerzői jogbitorlás, mert özv.Jókai Mór né a Trenk Frigyes cimü regény feldolgozására senkinek nem adott engedélyt. Nemsokkal később Nagy Lajos dr. szerzői jogtitorlá3 cimén pert is inditott a Stilus vállalat, nemkülönben a filmet szihrehozó TTfa és annak igazgatója, Pásztor Béla ellen, utóbbit azért vonVa perbe, mert a plakátokon mint felelős kiadó szerepel a neve. A törvényszékhez benyújtott keresetben özv.Jókai Mfcrné előleges zárlatot kért a filmre és kérte a szerzői jogbitor lás megállapítását. Mára tűzte ki a széles körben figyelemmel kisért filmperben a tárgyalást Nyiry Zoltán dr. törvényszéki biró. Nagy Lajos dr. Írásbeli keresetét szóbeli előadással egészítette ki, amelynek keretében erkölcsi szem pontok figyelembevételével is kérte a zárlat elrendelését. Azt fejtegette a felperesi képviselő, hogy a film egyenesen nemzeti érdekből is kifogásolható, mert a regény eredeti felépítésével ellentétben szerepelteti a hősöket, például a filmben magyarok követnek el olyan cselekményeket, például ékszerlopást, amelyeket Jókai Mór horvátokkal vitet véghez. Jókai MSr nevének ilyen körülmények között való szerepeltetése egyenesen megcsúfolás ti jelent - hangzott tovább a felperesi érvelés - és már ezen oknál fogva is helytálló a zárlati kérelem. Az alpereseket képviselő ügyvéd felszólalásában beismerte, : ogy mjókai regényéből készült filmként hirdették az első napokban a Mária Teréziát, ez azonban csak üzle ti fogás volt, mert \igy gondolták, hogy nagyobb népszerűséget szereznek a filmdarabnak. Mindössze ez volt az oka jtékn^jtám JUBxÉtaHÜB annak, hogy Jókai Mór nevét kapcsolatba hozták a Mafla Teréziá-val, egyébként azonban a

n

Trenk Frigyes','iletve a

rt

Két Trenk" , Jókai Síér regényei és a bemutatásra került Mária Terézia között semmiféle összefüggés nincsen, a téma is különböző, mindössze a főszereplő neve azonos a regényével. Ez azonban csak azt bizonyltja, hogy Trenk Frigyes érdekes alakja inspirálta a fIlmszcenárium irót is. A továbbiakban bejelentette az ügyvéd, hogy nyomban a felszólitás után leragasztották Jókai Mór nevét a plakátokról és az újságokban is enélkül hirdették, ami a feltétlen jói_iszemüsfget igazolja. A tárgyalás további során a per eljutott a szakértő megnevezése nek kérdéséig, amikor Nagy Lajos dr. bejelentette, hogy ha a törvényszék szakértőt rendel ki, abban az esetben csupán azokra a klisékre és nyomtatványokra kérte a zár elrendelését,amelyek Jókai nevét lanszirozzák.Á filmre magára nem kért zárlatot. Azbalperesi ügyvéd újbóli felszólalásában még elmondta, hegy a film Berlinben a Gtinstling von Sehönbrunn" cimen került forgalomba s ők csak a cimen változtattak. Nyiry dr. a felek felszólalása után helytadott a felperesi kérelemnek és elrendelte a zárlatot mindazokra a klisékre, nyomtatvényokra és filmszalagckra,amelyek Jókai nevét aeerepeltetik.A végzés indokolása megállapítja, hogy a szerzői jogbitorlást valószinfisitettBek látja, s a veszély is fenforog,mert maga az alperesi védekezés is beismeri, hogy csupán üzleti fogásból, reklámul használták fel Jókai Mór nevét, s a kliséket és plakátokat esetleg a további előadásoknál is ilyen formában szerepeltethet.' s ezért a zárlatot a törvényszéknek el kellett rendelni .-fejeződött be a végzés érdekes indokolása. /MOT/SY.