Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1
1929-10-03 [023]
RIPKA. FŐPOLGÁRMESTER 1UGY BESZÉDE AZ ÜJ FŐVÁROSI TÖRVÉNYRŐL ÉS AZ AUTONOI.iI.iROL . /Ripka korcnc főpolgármestert na este névnapja alkalmából a Budai Társaskörben tárvsasvacsorán ünneplik. Ripka főpolgármester az üdvözli sekre hosszabb beszédben válaszol, amelynek szövegét itt közöljük. A vacsoráról későbbi tudósításunkban számolunk be^ R i p. k a Ferenc főpolgármester közvetlen szavakkal köszöoto meg aelhangzott üdvözléseket és többek között ezeket mondotta: - Polgártársainknak szeretete az a nclegség, amire szükségünk van. Ünnep ez a nap, amikor igy kitárhatjuk -magunkat polgártársaink szeretete _o» lőtt; Amikor felénk sugárzik ez a szeretetet és megaranyozza elétünket. Örör. mol tárom ki szivemet ma polgártársaim felér.: sugárzó szeretetének, mert ózol a sugarak uj erőt adnak és szebbé teszik az életet. - Ünnepre szükség van a hétköznapok között, -mert az ünnop nemcsak öröm ós szórakozás. Az ünnep a számvetés napja is, mikor a mindennapos munkál félreteve átgondolhatjuk a multat jés a jövőt. - Ha a mul tra visszanézol^ötesztendös munkámra, a...lóta Budapest várospolitikájának tényezője lottón - nyugodt lélekkel állok polgártársaim elött. Mert a közéletben neme annak van igazi sikere, aki a közhangulat felhasználásával uralomra jut , hanem aki olyan hatást tud gyakorolni polgártársaira, amelynek nyomai nemcsak azokon látszanak .-cg, akik nyíltan követi! dj hatása alól nem vonhatja ki magát senkise. Ezért nézek nyugodtan vissza ötéves munkásságemra. Azzal a szándékkal jöttem, hogy a megnemértés / gyűlölködés pusztítása helyébe megértést együttműködést hozzak és lehetővé tegyem az építőmunka megkezdését. - Ma a törvényhatóság minden pártja lelkesen dolgozik a székesfová: fejlesztésén és a pártszompontok inkább jótékonyan, mint akadályozölag hatna közéletünkre. Tudom, hogy a pártok igazán értékes vezérei ezt az állapotot látják szivesen és az ó szivük szerint is jobb ha a dolgozó alkotnitudó ele mek kiszóritjó.k a hangos izgatókat. - Ha a múltból a jövófólé fordulunk, várpspolitikai e létünkben a jö vő legfontosabb kérdéseként előttünk áll: az uj fővárosi törvény. - Ezt a törvénytervezetet a közvélemény a legnagyobb tájékozatlanság gal tárgyalja. Siratják az aut.vnö. iát, jogfosztásról beszélnek. Es nem gondolják meg, hogy ebben a nehéz gazdasági időben az ilyen izgatás még fekozza az elkeseredést. - megnyugtathat ok mindenkit, hogy a belügyminiszbfer törvénytervezete a polgárság javát szolgálja, a közigazgatást egyszerűbbé és jobbá, teszi, f;ój pedid a bürokratizmus csökkeni-.ésérc törekszik. Másrészt lerakja az/alapjait annak, hogy a közigazgatás, az ogész városgazdaság lebonyolítása sokkal gazdaságosabb l'ey^bn és az igy elért pénzügyi előnyök a polgárság terheinek csökkentését szolgálják. - A törvény alapgondolata ezenkivül a felelősség elvének erős kid aboritása, mert az egész közigazgatás tengelye az egyéni felelősség lesz. - A másik szempont magának a polgárságnak a közigazgatásba nagyobbmérvü bevonása és a tisztikarnak a politikától való teljes függetlenítése. Ojyan előnyök etek,' amiknéikül modern közigazgatás el som képzelhető. - A készülő fővárosi törvénnyel kapcsolatban sok szö esett az autono miiről és ezt a szót sokféleképen aiagyaráztak. - Az autonómia keretein belül a polgárságnak saabadon kell intéznie ügyeit, de özeket a kereteket a nagy autonómiának, az álla.jiak kell uegha-• tár óznia, mert nem lehet.., hegy a nagy egységen belül egy kisebb egység ellen '-ét es jogokat birjon, molyok a nagy egység fölött is jogokat biztosítsanak I neki. Németország és A n glia kivételével seholsincs ilyen autonómia, mint Ma/ gyarországon. És seholsem az aut merni a szűkebb vagy tágabb értelmezése terem tette meg a, városi ólét fejlüdését, hanem mindenütt a polgárságnak a város I iránt való/szcrctetco Pária, városának jóformán semmi autonómiája sincs, mégis a paris iránt való szeretet emelte ezt a várost arra a világjelentősé re melyen századok ota áll. /F lytatása következik:/
