Magyar Országos Tudósító, 1929. április/1

1929-04-13 [010]

ZU ÜGYVÉDI KAMARA ÉVI JELENTÉSE /Folytatás 5. kiadáshoz./ Magasan szárnyaló szavakban fejti ki véleményét a kamara jelenté­se a készülő sajt u novella kérdésében, "Mindenkor vigyázva vigyázzon'- úgymond - mikor sajtójához és ennek jogához nyul, mert ez őt magát tükrözi, abban ő maga él minden erényével és bűnével, fennhéjázó gőgjében épp ugy, mint meg­adó szerény ségében is... A sajtó és szabadsága nem a múló és nemcsak sze­mély szerint.de iránya szerint is változó hatalomé, de nem is az egyes hivatá sos sa j t°munkásé, még kevésbé az azt éppen birlaló tőkéé, az az egész nemzeté - Magát a nemzetet köti meg, aki a sajtóját megköti." A jelentés azután sora veszi a visszavon tervezet közismert, kifogásolható rendelkezéseit és különö sen a vádtanács hatáskörének megszüntetése ellen sorakoztatja fel hatásos ér­veit . Az évi jelentés nagyon részletesen foglalkozik az ügyvédség küz­delmes helyzetével. 19C8 évben ismét emelkedett a fővárosi ügyvédek létszáma, mely 3o86-rói 3144-re szaporodott. A kar elszegényedése az elmúlt évben roha­mosan terjedt. Ezen jelenség okait a jelentés az ország csonkításon kivül ab­ban látja,hogy az országban súlyos gazdasági depresszió van,hogy az ügyvédek nagy része vagyoni tartalékát felélte vagy elvesztette és hogy az ügyvédség évtizedes törekvései,-készültsége és hivatása folytán őt megillető munkaalkal inak megszerzésére-ezideig eredménytelenek maradtak. Az évi jelentés kiemeli, hogy a jelenlegi igazságügyminiszter nyi­latkozatai nagy megértést mutatnak a kar mai helyzetével szemben. Ebből re­ményt merit arra,hogy a kar által régóta sürgetett reformok a megvalósulás Szakába fognak jutni. A jelentésnek a kar fegyelmi biráskodásar°l szóló része kiemeli, hogy súlyos gazdasági helyzete dacára az ügyvédség heroikus küzdelmet folytat erkölcsi színvonalának mx. csorbítatlan megvédésért, /MOT/M. ---PER :SKEDES SZÉP ERNŐ "MÁJUS"-ÁNAK FILMESITÉSE KÖRÜL. Érdekes kártérítési perben volt ma folytatólagos tárgyalás Telegdy Lajos dr. törvényszéki biró előtt, A pert Gellért Lajos színművész indította Andaházy ^asnya Béla festőművész ellen, akitől kártérítés cimén 85oo pengőt köve­tel, Gélért keresetében Szép Ernő "Május" cimü regényének filmssitése Matt támaszt síigényt Andaházy Kasnya Béla ellen. A kereset szerint ugyanis 1ZZ7­ben tárgyalások indultak Andaházy Kasnya és Gellért Lajos között a darab fIlmesitésére, ennek értelmében meg is kezdődtek a munkalatok, azonban csak az első felvonásig tudtak eljutni, Andaházy Kasnya Béla, aki financirozta a úllalkozást, váratlanul Afrikába utazott. A kereset további során Gellért lajos 85oo pengő kár megítélését kérte;. Andaházy Kasnya Béla jogi képviselője a keresettel szemben azt han goztátta, hogy Gellértnek semmiféle kártérítés nem jer . SzerinteKasnya Bé­la azért szüntette be a felvételeket, mert az addigi felvételek nengeteg összeget emésztettek fel. Az egész filmesités körülbelül .So.ooo pengőre^ volt kontemplálva, s még a feléig sem értek, máris körülbelül annyit emész­tettek fel.Az alperesi érvelés szerint már azért is elutasitándó Gellért La­jos keresete, mert a megállapodás szerint csak a szinrehrzatal után eléren­dő haszontól ját volna neki részesedés, A mai tárgyaláson Gellért Lajos ügyvédje, Rosenberg Sándor dr. Indítványára a törvényszék több tanút hallgatott ki, akik az abbanmaradt magyar film ügyéről tettek vallomást, A biróság még ma sem végzett a bizo­nyítási anyaggal, hanem elrendelte nfegmfcií!kto Gellért Lajosnak és Ar<- aházy Kasnya Bélának, s még más tanuknak a kihallgatását és a tárgya­lus folytatásat május közepére tűzte ki. /MOT/SY. ---A NAGY ISTV.EI PERBEM FOLYTATJÁK A VÉDÖBES ÉDEKZT. A Nagy István-féletünperben ma is a védőbeszédeket folytatták. Csizmadia End­re dr. Eakakas Endre vádlott védője befejezte a már tegnap megkezdett védő­beszédet, s arra kérte a bíróságot, hogy olyan ítéletet hozzon, amely a vád­lottakat,a súlyosan érintett 18 családot -és az egész felzaklatott közvéle­ményt ismegny '.g tatja és kielégíti. Ezután ifjú Nagy Sándor dr. védője, Leit­ner Ernő dr. szolalt fel, s azt fejtegett«, hogy a királyi ügyész vádbeszé­dének az a része,amely általánosságban foglalkozott a magyar biró csorbítat­lan tekintélyével és erkölcsi integritásával, ezzel szemben a megtévedt köz­tisztviselő és ügyvéd szörnyű torzképét festette le, mindenkit megfogott, s a fejtegetés e részében mindenki egyvéleményen van a királyi ügyésszel.Ott ahol azonban konkretizálni kellett a vádat , s a jelen bünperre vonatkoztatni, ott az ügyész fejtegetését követni nem lehat,mért a vád gyenge és bizenyit­tatlan maradt. Nagy Sándornak pedig éppen ártatlansága bizonyult .be ./folyt .k. -^---i- T)

Next

/
Oldalképek
Tartalom