MNL-OL-XIX-A-83-b 3446-3485/1964
3456/1964. Az 1964. évi idegenforgalmi tevékenység és az 1965. évi feladatok
- 2 i Döntő mértékű volt a növekedés o* szocialista beutazó forgalomban, a múlt év hasonló időszakához képest 275 %. Kiemelkedő a fejlődés a csehszlovák forgalomban, amely az 1965* I—III. negyedévi 120 ezerrel szemben 653 ezerre emelkedett /527 %/• 1964, szeptember 30-ig a tőkés országokból érkezett vendégek száma az elmúlt év azonos időszakához képest 121 %, ami a múlt év teljes tőkés forgalmának felel meg. A tőkés országokból érkező utasok mintegy 65 %-a utazási irodán keresztül, 25 %-a utazási iroda igénybevétele nélkül és 10 %-a hivatalos minőségben érkezett. - A csoportos utasok száma az összes beutazóknak csupán 15 %-a. A tőkés beutazóforgalom súlypontjai; Ausztria, Nyugat-Némotország, USA és franciaörszág. Komoly tényező Kanada, hasonlóképpen jöhet számításba Izrael, valamint Dél-Amerika, ahol szintén jelentős magyar települések vonnak. A kiutazó magyar állampolgárok száma 1963 évben 569»775 volt.'.Ez év szeptember 30-ig 1,077,909 magyar állampolgár utazott külföldre..Ebből - az I. félévi tényadcxtok alapján - szocialista országokba 85 %, tőkés területre pedig 15'% utazott. A csoportos utasok szama az összes kiutazóknak osupán 7 %-a. Az 1964. október 1-én életbelépett yizum-könnyitési rendszer forgalmi kihatásait még nem lehet értékelni. Az uj vizumrendszer bevezetése óta 1964 októberben beutazott 16,671, átutazott 5,896, és határon kapott vizumot 2,256 fő. 1963 azonos időszakában beutazott 9,943, átutazott 3,557 fő, ebben az időben a határon még vizumot nem adtunk. A férőhely kihasználás problémái A férőhelyek értékesítésének jelenlegi IBUSZ lekötési módszere nem vált be. A fix kötések miatt a férőhelyeket az IBUSZ részére fenn kellett tartani. A váratlan lemondások miatt ezeknek egy része üresen maradt. A férőhelyek igénybevétele azt mutatja, hogy a szervezett idegenforgalom részesedése az egyéni forgalommal szemben egyre inkább háttérbe szorul. Az idegenforgalmi főszezonban, s az egyes kiemelkedő rendezvények esetében nem tudtunk•elegendő szállodai elhelyezést biztosítani a külföldi vendégek részére. Ezzel szemben 1964 évi julius-hó elején a balatoni szállók bizonyos mértékig kihasználatlanok voltak. /3« sz. melléklet/. Az 1964 évi főszezonban a férőhely, hiány miatt naponként átlagosan 30 ezer fő, az augusztus 2-i és 3-i csucsforgalmi felmérés idején pedig a Balatonnál, a fővárosban és;a Dunakanyarban mintegy 57 ezer fő S>vad-campingezés"-re kényszerült. A campingekhez csatlakozó vendéglátó egységek és üzlethálózat nem volt elegendő, bár az illetékes allami /tanacsi/és szövetkezeti szervek jelentős erőfeszítéseket tettek. A "vad-táborozó^-k veszélyeztették a lakosság alapellátását, és az érintett területek köztisztasági helyzetét, ami helyenként nem kívánatos feszültséget eredményezett. A fizetővendég szobák;árának alacsony volta is akadályozta a férőhelyek további növelését. f MNL OL XIX-A-83-b
