Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1919
K_1971.1068.1.1
A Közellátási Népbiztosság rendelete A nagyban, valamint a nagyban és kicsinyben árnsitó üzletekről Az üzletek megnyitása.] 1. §. Azok a nagyban (továbbeladók részére), vagy nagyban és kicsinyben (közvetlen fogyasztók részére) árusító üzletek, amelyek a Forradalmi Kormányzótanács XXXI. számú rendeletének megfelelően az ellenőrző munkástanácsot megválasztották és ezt a szociális termelés népbiztosságának bejelentették, újra megnyitandók. Azok a nagyban vagy nagyban és kicsinyben árusító üzletek, amelyekben háromnál kevesebb munkás van és ezért ellenőrző munkáslanács nem alakítható, Budapesten és a Budapest környéki ellátási körzetben a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségétől (VL, Andrássy-út 6v.), vidéken pedig a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének helyi szervezetétől az üzlet ellenőrzésére három napon belül megbízottat tartoznak kérni. Az ily üzlet a szakszervezeti megbízottak. Budapesten és a Budapest környéki ellátási körzetben a közellátási népbiztosságnál, vidéken a helyi direktóriumnál való bejelentése után nyitható meg. Nem nyithatók meg azonban azok az üzletek, amelyek teljes leltárukat még be nem nyújtották. Zárva tartandók továbbra is azok az üzletek, amelyek kizárólag szeszes italok árusításával foglalkoznak. További intézkedésig nem árusíthatók: katonai felszerelési cikkek, perzsa- és szmirnaszőnyegek, valódi gobelinek, szőrmeárúk, amelyeknek darabonkénti értéke 1.000 koronát meghalad, luxusbutorok és műbutorok, ha a teljes hálóberendezés ára 6,000 koronát, ebédlő- vagy uri- szobaberendezés ára 10,000 koronát, vagy egyes bútordarab ára 3.000 koronát meghalad, mű- és régiségtárgyak, bélyeg- és egyéb gyűjtemények. A kicsinyben való árusitás. 2. §. Azok az üzletek, amelyek kicsinyben való árusitás mellett nagyban (továbbeladók részére) is árusítanak, a kicsinyben (közvetlenül fogyasztók részére) való eladást ugyanazon szabályok szerint kötelesek folytatni, amelyeket a szociális termelés népbiztosságának 9. számú rendelete a kicsinyben árusító üzletekre nézve előirt. A nagyban való árusitás. 3. §. Azok az üzletek, amelyek eddig csak nagyban (továbbeladók részére) árusítottak, közvetlenül fogyasztók részére ezentúl sem árusíthatnak. A közellátási népbiztosság azonban erre kivételesen engedélyt adhat. 4. §. Ruházati cikkeket nagyban (továbbeladók, feldolgozó iparosok részére) eladni csak a Népruházati Bizottság textilosztályának (VL, Szerecsen- utca 52.) utalványozására szabad. Bőrt és cipőt nagyban (továbbeladók, feldolgozó iparosok részére) eladni csak a Népruházati Bizottság bőrosztályának (V., Aulich-utca 5.) utalványozására szabad. 5. §. Egyéb cikkeket további intézkedésig nagyban (továbbeladóknak és feldolgozó iparosoknak) eladni oly mennyiségben szabad, amely a vevő eddigi forgalmának megfelelően közvetlen legfeljebb kétheti szükségletét előreláthatóan meg nem haladja. Egyes cikkek forgalmának korlátozására fennálló egyéb szabályok is érvényben maradnak. 6. §. A nagyban (továbbeladók, feldolgozó iparosok részére) való eladásnak számlával kell történnie. A nagyban történt eladásról hetenként kimutatást kell küldeni az Országos Statisztikai Hivatalnak (II., Heltai Ferenc-u. 5.). A kimutatásban az eladási árakat is fel kell tüntetni. Az árak szabályozása. 7. §. Az eddigi hivatalosan megállapított legmagasabb és tájékoztató árak egyelőre érvényben maradnak. Azokat a cikkeket, amelyeknek legmagasabb vagy tájékoztató ára még megállapítva nincs, olyan áron kell árusítani, amely a beszerzési áron felül csak az üzemköltséget (regie) foglalja magában, ezenfelül haszon felszámítása tilos. Üzletviteli szabályok. 8. 8. Az üzleti bevételekről és kiadásokról és az árúraktárról könvvet kell vezetni. 9. §. Minden üzlet, amelynek még nincs folyószámlája, köteles valamely szocializált banknál vagy a postatakarékpénztárnál folyószámlát nyittatni. Minden üzlet csak egy folyószámlát tarthat. Az üzlet legfeljebb 2,000 (kettőezer) korona állandó pénztárkészletei tarthat. Az ezt meghaladó összeget, amennyiben az 10,000 (tízezer) koronát elér, az üzleti zárlatot követő napon, egyébként pedig legalább hetenként egyszer az üzlet folyószámlájára kell befizetni. 500 (ötszáz) koronát meghaladó számlafizetési átutalás útján kell eszközölni. 10. §. Addig is, mig a közellátási népbiztosság az üzleti biztosokat kinevezi, a háromnál több alkalmazottat foglalkoztató üzletek ellenőrző munkástanácsa egy megbízottat választ, aki a volt tulajdonossal (főnökkel, illetve az üzlet volt vezetőjével) együtt vezeti az üzletet. A megbízott és a volt tulajdonos (üzletvezető) együtt kezelik a bevételeket, folyósítják az üzlet folytatásához szükséges kiadásokat. Az üzlet két kulcscsal zárandó, egyiket a munkás- megbizott, másikat a volt tulajdonos (üzletvezető) őrzi. Az üzletet nevezettek, vagy azok megbízottai nyitják és zárják. Az üzlet vezetését intéző munkásmegbizott és volt tulajdonos (üzletvezető) neve Budapesten és a Budapest környéki ellátási körzetben a közellátási népbiztosság üzletnyilvántartó osztályának az előirt minta szerint haladéktalanul bejelentendő. Azokban az üzletekben, amelyekben háromnál kevesebb alkalmazott van és ezért ellenőrző munkástanács nem alakulhatott, az üzletet a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének kiküldöttje (szakszervezeti megbízott) a volt tulajdonossal (üzletvezetővel) együtt vezeti. 11. §. Az ellenőrző munkástanács ellenőrzi az üzletvitelt, őrzi a köztulajdonba vett üzleti vagyont (árúkészlet, berendezés, pénz) és az üzletvezető megbízottal és volt tulajdonossal (üzletvezetővel) együtt felelős az üzletvitelre előirt rendeletek betartásáért. Az ellenőrző munkástanács, vagy ahol ilyen nincs, a szakszervezeti megbízott az alkalmazottakkal együtt tesz javaslatot az üzletvitelben ténylegesen résztvevő volt tulajdonosnak (üzletvezetőnek) a kifejtett tevékenységéhez képest járó havi fizetés kiutalása iránt. A fizetés iránti javaslat az előirt minta szerint Budapesten és környékén a közellátási népbiztosság üzletnyilvántartó osztályának, vidéken a helyi direktóriumnak jelentendő be és a fizetés csak ennek Írásbeli hozzájárulása alapján adható ki. 12. §. Ezen rendelet határozmányai alól kivételeket rendkívüli esetekben csak a közellátási népbiztosság engedélyezhet. 13. §. Ezen rendelet intézkedései nem terjednek ki azokra az üzletekre, melyek az eddigi rendelkezéshez képest leltárt felvenni nem voltak kötelesek. (Élelmiszerüzlet, gyógyszertár, drogéria, könyv- és papir-, élővirágüzlet, dohánytőzsde.) 14. §. Aki ezen rendeletet megszegi, forradalmi törvényszék elé kerül. 15. §. Ezen rendelet azonnal hatályba lép. Budapest. 1919. évi április hó 10-én. Bejelentél minta a közellátási népbiztosság üzetnyilvántartó osztályához. Közellátási Népbiztosság. 7. Az üzlet cége................... ............................................................................A... 2. Telephelye (pontos címe)......................................................................./.... 3. Az üzlet nemének (.szakmájának) megjelöése....... 4. Az üzletvezetésben résztvevők: a) volt tulajdonos (üzletvezető) neve................................................... b) munkás (szakszervezeti) megbízott neve ................. 5. A volt tulajdonos (üzletvezető) részére jmslatba hozott havi fizetés*. ___, 1919................................-.......... (A z üzletvezetésben résztvevők aláirása.) Pesti könyvnyomda. (V., Hold-u. 7.)
