Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1917

LTSZN_0006

1917. november 9.

91.486 1917—VIII.

tan. szám.

újabb szabályozása.

A tanács a m. kir. Minisztériumnak 4207 1915. M. E. számú és az Országos Közélelmezési Hivatal elnökének 79.293/1917. számú rendeletéiben nyert felhatalmazás alapján vendéglőkben, szállodákban, kávéházakban, kávé- mérésekben, kifőzőkben, penziókban, egyesületi jellegű és más hasonló étkező helyiségekben ételek kiszolgáltatására nézve a következő rendelkezéseket lépteti életbe:

1. Minden étkezésnél az étkezési vállalat által szabadon megállapítható legfeljebb kétféle levest, kétféle húsfajtából való ételeket és kétféle tészta nemüt szabad készíteni és kiszolgáltatni.

2. Külön hús fajtának számít — és pedig akár meleg, akár hideg állapotban, akár mint konzerv — a marha, borjú, sertés, juh, kecske, ló, házinyúl, szárnyas és vad húsa. A hentesárú szintén külön húsfajtának számít.

Nem számítanak húsételnek a hal, továbbá a következő állati melléktermékekből készült ételek: az agy- és gerincvelő, nyelv, tüdő, szív, máj, hasnyálmirigy (fehérmáj), kedeszmirigy (borjúmirigy, Bries), pacal, borjúfodor, lép, vese, tőgy, orr, csont (csontvelő), marhaköröm, borjúfej, borjúláb, sertésfej, sertésköröm és sertésbőrke (kocsonyahús).

Nem számít végül húsételnek az olyan ételnemű, amely egy személyre számított adagban összesen legfeljebb 50 garmm húst vagy húsneműt tartalmaz.

3. Úgy a déli, mint az esti étlapon mindkét húsfajtából összesen csak négyféle kész húsétel szerepelhet. Ezenkívül mindkét húsfajtából szerepelhet ösz- szesen négyféle rögtönzött húsétel, ezek azonban az étlapon áraikkal együtt szintén felsorolandók.

4. Minden étkezésnél egy személynek legfeljebb egy húsételt szabad kiszolgáltatni.

5. Zsírban, vajban vagy olajban kirántott ételeket, továbbá burgonyát és tésztaneműeket zsírban, vajban vagy olajban bármely módon kisütni és mártásokat olaj hozzáadásával készíteni és felszolgálni tilos.

6. Egy adag húsételnél a tiszta hússúly felszolgált állapotban körülbelül 15 dekánál kevesebb nem lehet.

Ez a súly azonban nem vonatkozik a villásreggeli gyanánt (déli 12 óráig) kiszolgáltatott húsételekre.

7. Minden húsételhez (szárnyasokat kivéve) — külön ár felszámítása nélkül — fözelékköretet, illetve az e helyett szokásos köretet vagy mellékletet (burgonya, galuska, tarhonya stb.) kell hozzáadni. E köretek a vendéglői étlapon felsorolandók és a vendég azok közül szabadon választhat.

8. Az I. szakaszban említett kétféle tésztaneműből az egyiknek mindenesetre főtt tésztának vagy felfujtnak kell lennie.

A főtt tésztából egy adag súlya körülbelül 15 deka, sült tésztából és fel- fujtból pedig körülbelül 12 deka legyen.

Főtt tésztáért egy egész (10 dekás) lisztjegy szel vény, sült tésztáért és fel- fujtért pedig csak egy fél szelvény szedhető be a vendégtől.

Torták és mindenféle cukrászsütemények kiszolgálása korlátozás alá nem esik, ezekért azonban — még ha házilag készültek is — lisztjegyszelvény nem követelhető.

9. Minden vendéglő és hasonló nyilvános étkező köteles a déli és esti étlapon legalább egyféle főzeléket húsfeltéttel adni. A főzelék nemét az étlapon meg kell nevezni. E főzelék súlya körülbelül 30 dekánál, a vele együtt adandó húsfeltét súlya pedig körülbelül 6 dekánál kevesebb nem lehet. Ára 2 K 80 fillérnél több nem lehet.

10. Minden vendéglő és hasonló nyilvános étkező tartozik délben 12 órától délután 3 óráig és este V28 órától üzletzárásig polgári terítéket adni, amelyet az étlap legelején kell közölni. A polgári teríték ételeit a szokásos módon megnevezve az étlapon egyenként fel kell sorolni (pl. burgonyaleves, paradicsomos káposzta borjúsült-feltéttel, lekváros metélt). Az étlapon közölt fogást, ha kifogyott, csak egyenértékű más fogással lehet fölcserélni. Egy teríték egy személyre szól.

A déli teríték fogásai és legmagasabb árai a következők: leves, főzelék húsfeltéttel és tészta, 4 K,

vagy

leves, hús főzelékkörettel és tészta, 6 K.

Az esti teríték fogásai és legmagasabb árai a kővetkezők: főzelék húsfeltéttel és tészta, 4 K,

vagy

előétel, hús főzelékkörettel és tészta (vagy előétel helyett sajt vagy gyümölcs) 6 K.

A leves mennyisége 2 deci; a leves „üresen“ nem adható, hanem tésztával, zöldséggel, főzelékkel vagy más alkalmas hozzáadással. A húsétel súlya 10 deka, a hozzátartozó fözelékköreté 15 deka. A főzelék húsfeltéttel a 9. szakasz értelmében adandó. A tészta 15 deka főtt vagy 12 deka sült tészta vagy felfújt. Az előételben 5 dekánál több húsféle nem lehet. A sajt súlya, ha puha, legalább 4 deka, ha kemény, legalább 5 deka.

A vendéglős a söntésben a 4 K maximális árban meghatározott polgári terítéket köteles adni; a vendéglő többi részében adhatja étlapján mindkét felsorolt terítéket, de a kettő közül az egyiket saját választása szerint mindenesetre adni köteles. Szállodai vendéglőkben a polgári teríték kiszolgáltatása csak a helyiségeknek e célra megjelölt részében kötelező. A Tanács azonban kötelezhet bármely étkezési üzemet arra, hogy az olcsóbb terítéket okvetlenül kiszolgáltassa.

A polgári teríték mellett drágább terítékek is adhatók.

A terítékadás kötelezettsége alól az illetékes kerületi elülj áróság felmentést adhat olyan kis étkezőhelyiségeknek, amelyekben a fent előírt terítékek meghaladják a rendszerint odajáró közönség igényeit.

11. Az ételek és italok árát az étlapon félre nem érthető módon ki kell tüntetni. Az étlapon kitüntetett árakhoz pótdíjat semmiféle címen (zene, előadás stb.) sem szabad hozzá számítani. Külön díj nem számítható fel továbbá a terítésért, úgyszintén azért sem, mert a vendég szeszes italt nem fogyasztott.

Azoknak az ételeknek rendelésénél, amelyeknek ára adagonkint az étlapon ki nem tüntethető (pl. hal nagyság szerint, gyümölcs, sütemény és egyéb különlegességek) a vendéget azoknak áráról előzetesen kell tájékoztatni, vagy az árat a tálra (tányérra) helyezett cédulán kell jelezni.

12. Minden vendéglő és hasonló nyilvános étkezőhelyiség tulajdonosa köteles az ételeknek és azok árának jegyzékét olyképen kifüggeszteni, hogy az már az utcáról is olvasható legyen. A jelen hirdetményt az annak bevezetésében említett minden étkezőhelyiségben feltűnő helyen állandóan kifüggesztve kell tartani. Hirdetményi példányok a kerületi elüljáróságoknál díjmentesen kaphatók.

13. Minden vendéglőben és hasonló nyilvános étkezőhelyiségben a vendég részére a fogyasztott cikkekről jegyzéket (számolólapot) kell kiállítani és átadni amelyen a vendég kívánságára a felszámított összegek mellé a fogyasztott cikkek nevét is fel kell jegyezni.

14. Minden vendéglő és hasonló nyilvános étkezőhelyiség tulajdonosa tartozik étlapját hetenkint egyszer a székesfővárosi vásárigazgatóságnak (IV., Gerlóczy- utca 11.) beküldeni.

15. Ezek a rendelkezések 1917. november hó 19-én lépnek életbe.

Ezzel egyidejűleg hatályukat vesztik a vendéglői étkezés szabályozásáról 1916. évi október hó 24-én 90.859/1916—VIII. szám alatt kiadott tanácsi rendelkezések.

16. Aki e rendelkezéseket megszegi vagy azokat kijátssza hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kihágások elbírálására a kerületi rendőrkapitányságok illetékesek.

h Székesfőváros Tanácsa.

Budapest Székesfőváros Házinyomdája - 1917 -