Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" A termőkertek közül legközelebbi a méhes- vagy veteményeskert volt, négyszögletes sövénykerítésének minden oldalán szalmával fedett sövénykapuval. A kert 12 táblára oszlott. Egy része gyümölcsös, más része zöldséges volt. Szalmával fedett eresz vagy szín alatt 60 kosár méh zsibongott. Sövénnyel kerített, répával és retekkel bevetett kert után másik veteményeskert következett. 23 táblájában zöldségféléken kívül gyümölcsfák is tenyésztek: egres (köszméte), barack, meggy. A kertben a sajtószínben szükséges eszközök tűntek elő: olaj- és ecetsajtó, kása-, alma-, lenmagtörő. Itt-ott szétszórtan káposztás-, dinnyés-, oltványos kert tartozott még az udvarházhoz. E kertek tehát az akkori jellegzetes formában és szerepben mutatkoztak. Rendes alakjuk a négyszegletes, az egyes táblák is ugyanilyen formát kaptak. A gyümölcsös, veteményes elnevezés nem akadályozta meg, hogy bennök virágok is ne tenyésszenek. Egy-egy kert, a kert jelleget feladva, már inkább a szántóföldek közé volt sorozható, így a káposztás, dinnyés. A virágok termesztését a meglehetősen elterjedt és hasznot hajtó méhtenyésztés is előmozdította. A méz és a viasz Erdély belföldi és kiviteli kereskedésének állandóan keresett anyagául szolgált. A termények sorát két évre szólóan nagy mennyiségben ki nem csépelt gabonafélék (búza, rozs, árpa, zab, bab, köles) zárták le. Más udvarházakat is szép kertek tettek hasznosakká. így Szentbenedeken a csűrkerten kívül szénatartó kertet, vadkertet, káposztás- és veteményeskertet találunk. A porumbáki kert belső elrendezése miatt érdemel figyelmet. Benne szőlő, körte, alma, szilva termett. A virágok közül ott díszlett a szegfű, a méheskertben meggy- és rózsafákon kívül 43 tele méhkosár volt található. A lugaskertben a szőlőkarókra futtatva termett. A kertek eszerint a konyhára szükséges zöldségfélék és az állattartásra szolgáló termények előállítására szolgáltak. Még a gyümölcsfák virágai és a kerti virágok is, valamint a különböző füvek, részben a méhtenyésztés, részben az illatszerek és gyógyító szerek előállítása miatt gazdasági értéket jelentettek. Ezek készítése az udvarházakban általános volt. Illatszerek nagyobb bőségben a szentpéteri udvarház leírásából tűnnek elő. A legkülönbözőbb virágokból készültek. Felsorolásuk értékét növeli, hogy készítésük módját is látjuk. Eszerint a virágleveleket baracklében, tejben, borban stb. érlelték, az előállított illatszert egyszer-kétszer-háromszor elvonták, majd az üveget 262
