Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)
Háborús évek (1914–1919)
HÁBORÚS ÉVEK (1914-1919) 1915 1915 Február 19-én újból ír Bianunak, válasz nélkül maradt decemberi levelére hivatkozva. Értesíti, hogy a máramarosi kötet metszési munkája közben készül Lipcsébe, és reméli, hogy a háború után mód lesz a mű kiadására. A félbenmaradt népdalgyűjtés továbbra sem hagyja nyugodni. Rákoskeresztúron néhány szlovák dalt jegyez le, majd a húsvéti szünetben Zólyom megyébe utazik. Április 3-án Fülekről (Nógrád vármegye), úton Besztercebányára, a vonaton ír feleségének Sziládra. Részletesen beszámol az otthoni háztartási helyzetről, és figyelmezteti, hogy a leveleket cenzúrázzák, így „Jó lesz vigyázni! És valódi gondolataink feltárását háború utánra hagyni”. Este érkezik Besztercebányára. Április 4-én (Húsvétvasárnap) megkezdi gyűjtőút) át; Hédel, Perhát, Erdőköz, Szelese, Nagyrét, Benesháza, Erdőbádony zólyomi községekből és Barsbaracskáról eredő népdalokat jegyez le. Április 9-én Besztercebányáról Zólyombrézón át Benesházára utazik. Április 13-án délután érkezik haza Rákoskeresztúrra. Ekkoriban komponálásra is szakít időt, tovább foglalkozik a Fából faragott királyfival, de ebben az évben készül a Szonatina is, és román gyűjtésének eredményei: a Román népi táncok és Román kolinda-dallamok. - Magánórákat ad. Május 9-én Pataky Annának írja, hogy 10-én jöjjön órára. Felesége súlyos szembajt kapott, melyet Bécsben szándékozott megvizsgáltatni. Útközben meglátogatja anyósát Pozsonyban. Május 14-én ide ír Bartók, és kéri, hozzon Bécsből a rovargyűjtéshez szükséges szereket és használati utasítást. Május 20-án Bușiția Jánosnak írja, hogy nagyon félti Erdélyt a háború további eseményeitől, és beszámol arról, hogy sikerült újból népdalokat gyűjtenie úgy, mint a legbékésebb időben. „A parasztok mintha föl sem vennék a háborút, olyan vidámak, olyan gondtalanok.” 145
