Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
9. A ROMÁNIAI MAGYAROK NAGY KÉPES NAPTÁRA
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA kötelezett felelősségvállalása bizonyságaképpen felhívták az olvasók figyelmét, hogy a konzulátus hazaviszi a munkaképtelen vagy elöregedett kivándorlókat, akkor is, ha időközben elvesztették állampolgárságukat. A felhívás így szólt: „A haza nem mond le egyetlen fiáról sem, és mindig és mindenkinek módot nyújt, hogy ha az élet küzdelmei elsodorták szülőhelyétől, bármikor visszatérhessen a helyre, hol bölcsőjét ringatták...” Ez a komoly elvi nyilatkozat bizonyára nem maradt visszhangtalan a regáti magyarok körében. Az írás ugyanakkor a „kölcsönösség” jegyében, a letelepedett életmód, az adózás és vérrel adózás, azaz a katonai szolgálat kötelmeit is számba vette. Ahogy más család- és munkajogi kérdéseket is, jelesül a hazainál szigorúbb, ám a kivándorlóknak jó kereseti lehetőséget biztosító 1892-es román cselédtörvényt.1221 1221 Cselédkönyvet (candicuța) csak útlevéllel kaphattak 3 évre, 3 lej lefizetése ellenében. Az okmányt azonban évente láttamoztatni kellett a rendőrségen (1 lej), gazdaváltás esetén 48 órán belül (1 lej). Ez esetben a cseléd köteles volt az okmányt visszaadni, de legalább letétbe helyezni a rendőrségen, s záros időn belül (15 nap) újólag el kellett szegődnie, ellenkező esetben csak új cselédkönyv (és új befizetések után) dolgozhatott. Amennyiben a munkavállaló elhelyezkedése meghiúsult, s nem tudta igazolni megélhetését, a külföldieket kitoloncolták. Kiskorú csak gyám beleegyezésével szegődhetett el dolgozni. Dajka munkakörben pedig csak házas asszonyt alkalmaztak, a férje beleegyezésével, egészségügyi igazolással. A felmondási idő 15 nap volt. Amennyiben a gazda mondott fel, a cselédet a munkabér erre az időre is megillette. A felmondás nélküli távozás rendőrségi ügynek minősült. A cselédkönyv nem csak a szolgálati időt és kialkudott bért tartalmazta, de a cseléd magaviseletére vonatkozó munkáltatói észrevételeket, véleményt is. A cikk végül megállapította, hogy a magyar cselédek keresettek és jó munkás hírében állnak a román munkaerőpiacon. Uo. 44-45. 1222 Uo. 46-47. A kérdésről bővebben 1. Makkai 2003. A kivándorló-sors párhuzamos esetét tárta a romániai olvasók elé az Üj Amerika című írás, amely Szlavónia százezres magyar diaszpóráját és a nemzeti gondozásukra alakult Julián Egyesület működését mutatta be, azzal a végszóval, hogy otthon maradásuk volna a legjobb megoldás, ám Amerika helyett még mindig jobb, ha a Dráva túlpartján, azaz a Magyar Királyság területén szaporítják a magyar birtokállományt.1222 A hazafias érzés ébren tartását a Talpra magyar! vagy Benedek Elek: A honvágy című verse, az Erzsébet királyné emlékét őrző János-hegyi emlékmű, a Boszniába látogató uralkodó képe, s a „legnagyobb magyarról” szóló írás szolgálta. De valójában ebbe a körbe tartoztak a magyar technikai fejlődést reprezentáló rövid életrajzok a repülős Zsályi Aladárról, 312
